arnika-dimen-varga-tunde
Ajánló radnóti miklós, gyarmati fanni, napló, dimén-varga tünde
Egy napló, ami többről szól

Radnóti Miklós felesége, Gyarmati Fanni egy olyan könyvvel lopta be magát szívünkbe, ami nem pusztán egy költő társának életét mutatja be, hanem a kor irodalmát és a sorsdöntő történelmi eseményeit is. Mindezt nagyon közelről, sokszor ijesztő intimitással. Az élmény kapcsán Dimén-Varga Tünde pszichológussal beszélgettünk.

Miért ajánlaná ezt a könyvet? Miért olvassuk el?

Radnóti Miklós kamaszkorom óta kedvenc költőm, és így nagy érdeklődéssel vártam a Naplónak a megjelenését, mert kíváncsi voltam milyen az a nő, aki a verseiben megjelenik, akiről a költő a háború borzalmai közepette is olyan idillien tud írni. Ez volt a motivációm, aztán meghatározó könyvélményemmé vált, az utóbbi évek egyik legfontosabb könyve lett számomra a Napló.

Az első benyomásom – már néhány oldal után – az volt, mintha Fanni feküdne a pszichoanalitikus díványon, és én hallgatnám a legbensőbb gondolatait. Tudtam, hogy ez nagyon kemény lesz: borzasztóan intim. Ez akár rám, mint olvasóra nézve is ijesztő lehet: akarok én ennyi belső, szubjektív információt tudni? Egy kicsit féltettem a szerző-főhőst, hogy vajon milyen megítélése lesz ezután, hogy ennyi mindent a közönség elé tár. De gondolom ebben Fanni nagyon tudatos volt, mert úgy rendelkezett, hogy csak a halála után jelenhet meg a naplója.

Mivel nagyon terjedelmes, több mint ezer oldalas műről van szó, nem tudtam egyszerre elolvasni, hanem évenként olvastam: nagyjából tíz évet ölel fel a könyv, elolvastam egyet, majd szünetet tartottam. Közben ott volt mellettem a Radnóti verseskötet, tehát követtem a versek sorsát, de párhuzamosan Radnóti naplóját is olvastam, ami némileg keresztezi ezt az időszakot. Érdekes volt látni, hogy látják ugyanazt a dolgot két különböző szemszögből, vagy ami az egyiknek fontos, az a másiknál meg sem említődik.

Ugyanakkor azt gondolom, csak az vágjon bele a könyv olvasásába, aki ítélkezés nélkül tud olvasni, és azt vallja, hogy semmi sem idegen tőle, ami emberi.

Miért ez az ajánlás?

Vannak benne olyan részletek, amiről úgy érezheti az olvasó, hogy ezt talán nem kellett volna tudni. Talán a költő mítoszát rombolja le az által, hogy megismerünk ennyi mindent.

Sokan úgy tartják, hogy ha valaki iránt nagyon rajongunk, akkor jobb nem túl közelről megismerni, mert lerombolódhat egy kialakított kép. Ez fennállt ebben az esetben?

Nálam nem, sőt! Ha úgy közelítünk egy emberhez, hogy nem létezik tökéletes, ez csak egy mítosz, akkor bármi elfogadható, ami történt.

Érdekes volt számomra, hogy több szinten lehet olvasni ezt a könyvet. Az egyik, ami nagyon szépen kirajzolódik, az Radnóti Fanni, mint nő. Sok szerepe volt, az egyik legfontosabb az önként vállalt költőfeleség szerepe: tehetséges volt, jól írt – ami a naplóból is kiderül –, jó kritikus volt, és mostanra be is igazolódott, hogy az akkori meglátásai igazak voltak, akár Radnóti, akár a kortársak műveiről van szó. Mindezek mellett felismerte, hogy jobb, ha a háttérbe vonul, és felvállal egy nemesebb életfeladatot: ez a költő útjának egyengetése, vagy múzsának lenni a mindennapok nehézségei közepette.

Érdekes látni, hogy mennyire mai értelemben vett nő volt: moziba járt, olvasott, uszodába járt, síelt, túrázott, kirándult, mozgásművészeti előadásokra járt, mindezek mellett dolgozott – egy csomó olyasmi, amiről azt hinnénk, hogy a mai kor sajátja, de számára a mindennapok része volt. Hiú is volt, huszonéves korában már foglalkoztatta az öregedés, már látta magán a jeleit.

Aztán, ahogy jöttek az egyre nehezebb élethelyzetek, ez elhalványult, de én szívesen megkérdeztem volna tőle 102 éves korában, hogy most hogy vélekedik ugyanarról.

A napló legerőteljesebb része, amit a legnehezebb olvasni, az a nőként megélt borzalmak: abortusz, erőszak. Több ilyen rész van, ami olvasóként is nehezen emészthető.

A könyv egy másik vonatkozása, hogy egyfajta keresztmetszetét adja a korabeli irodalmi életnek, művészvilágnak. A könyv lapjain gyakran feltűnik Tóni (Szerb Antal), Attila (József Attila), Margit (Kovács Margit keramikus), Gyula (Ortutay Gyula) –a kor nagyjai, akiket szinte csak a keresztnevükön emleget. Nagy társasági életet éltek Radnótiék, sok jó kapcsolatot ápoltak a kor irodalmi személyiségeivel, így a Napló egyfajta krónikája az akkori irodalmi életnek.

Az is látszik, Fanni mennyire kritikus volt: górcső alá vette a Radnóti verseit, aki át is írt verseket az ő hatására, nem tűrt meg semmiféle slendriánságot, vagy hiteltelenséget, nagyon karakánul javított, és Radnóti hallgatott is rá, sehol nem jelenik meg, hogy ő ezt nehezményezné.

Más kortársak műveiről is elég kemény kritikákat írt. Az évtizedek is azt bizonyították, hogy az lett siker, amit ő színvonalasnak ítélt meg akkoriban. Kiderül az is, hogy kik irányították a korabeli irodalmi életet: akik akkor döntöttek az irodalmi művek megjelenéséről, azokat ma nem is ismerjük, eltűntek a süllyesztőben, és azok a költők, akik kilincseltek a megjelenésekért, ma irodalmunk nagyjai.

Történelmi és szociológiai szemszögből is lehet olvasni a Naplót. Engem mindig is jobban vonzott a mindennapok történelme, ahogy a történelmi eseményeket átélték az emberek. Meglepő volt számomra például, hogy a háború utáni időszak sokkal keményebb volt Budapesten, mint maga a háború.

Fanni és Radnóti egyébként előrelátták sorsukat, és mégsem emigráltak: ők maguk sem tudják megmagyarázni, hogy miért, de maradtak. Szomorú és ijesztő látni, ahogy a korabeli antiszemita és fasiszta propaganda hatására mennyire megváltozik az emberek, barátok viselkedése – konkrétan sokan elpártolnak mellőlük, barátokat veszítenek el. Annál is inkább fájó ez, hogy az antiszemitizmus őket is érintette, holott ők nem is voltak hithű zsidók, aztán ki is keresztelkedtek.

Úgy érzem, hogy Radnóti Fanni a Napló által női hős is lett, akinek a könyv láttatni engedi a gyűrött, szomorú, vagy éppen kétségbeesett arcát is a kilátástalanság közepette. Pont ettől lesz hiteles, hogy tudom, ember maradt a borzalmak közepette is és méltóságát megőrizve élt még nyolcvan évet. Meg is fogalmazza valahol a Naplóban, hogy becsületesnek lenni rendkívül nehéz dolog.

Éppen ezek miatt kár lenne, ha csak az irodalmárok polcán lenne ott a Napló, mert sokkal tágabb merítésű ez a könyv, bárki számára érdekes lehet, akit kicsit is érdekel az emberi sors és lélek, vagy akár pont a korrajz.

NAPLO AJANLO

Szólj hozzá

Top 5 könyv

1
Átvilágítás
Jókai Anna
51,00 RON
Mennyiség:
2
A szolgálólány meséje
Margaret Atwood
59,00 RON
Mennyiség:
3
Az Ötödik Hegy
Paulo Coelho
52,00 RON
Mennyiség:
4
Fejben dől el?
Dr. Bagdy Emőke, Kádár Annamária,...
39,00 RON
Mennyiség:
5
Életben maradtak - Dokumentumregény
Piers Paul Read
52,00 RON
Mennyiség:

Top 5 zene

1
Tango aficionado
Traffic Strings
2
Kerekecske esztendőcske
Tempo Kft
27,00 RON
Mennyiség:
3
Nagy az Istenke állatkertje
Tempo Kft
27,00 RON
Mennyiség:
4
Mesemorzsák Elekapó hagyatékából
Orbán Ferenc, Porzsolt Erzsébet
25,00 RON
Mennyiség:
5
Antonio Vivaldi - The Four Seasons
Traffic Strings, Gheorghe Zamfir
agymenok-3

Légy te is Agymenő!

Szórakozva fedezheted fel, hogy mi mindent tud a gyermeked! »

amerika-olyan

Hogy Amerika olyan?

Hamburger, sör, kóla, chips? Na, pont nem olyan!  »

gyerekkonyv-ok

Segíthetünk?

Nem találod a gyereked kedvenc meséskönyvét?   »

© 2013 Árnika Kft. | minden jog fenntartva

Készítette a Zebramedia