arnika-elhordott-multjaink-nagy
Ajánló kortárs, nobel-díj, szvetlana alekszijevics, szovjetunió
Ez az álnok világ neked is ismerős lehet

Ezen a héten ismét Székelykeresztúrról hozunk ajánlást, Illyés Izabella tanárnő most egy átütő erejő kordokumentumot talált magának a polcon, ami nem mellékesen Nobel-díjat is nyert az idén. Vigyázat, az ajánlott könyv nagy mértékben tartalmaz valóságot.

"Nem a szocializmusról faggatózom, hanem a szerelemről, a féltékenységről, az öregségről. A zenéről, táncról és a frizurákról. A letűnt élet ezernyi részletéről. Csak ezzel a módszerrel lehet a katasztrófát a hétköznapi történések kereteibe gyömöszölni, és megkísérelni valamit mondani róla. Kideríteni valami újat... Az emberek igazságainak száma végtelen... A történelem a tényekkel foglalkozik, az érzelmek nem kerülnek a fókuszába. Nem szokása rájuk is kitérni. Én viszont nem egy társadalomtudós, hanem egy bölcsész szemével nézem a világot. És nem győzök csodálkozni az embereken..."

Az idei év Nobel-díjas írónője jelen könyvét bevezető írásának az Egy cinkos feljegyzései címet adta. Olyan korról ír, melyet maga is megélt-megél, de hozzátehetném: olyan korról ír, melynek mi is tanúi voltunk-vagyunk. Ez a könyv az egykori Szovjetúnió változásainak történéseit dolgozza fel: a peresztrojka és Gorbacsov, a 90-es évek és Jelcin, a századforduló első évtizedének utcai demonstrációi, de számomra attól vált annyira érdekes, megdöbbentő és torokszorító olvasmánnyá, hogy 1990 utáni életünk, sorsunk krónikáját ismertem fel benne. Azt, ahogyan kezdeti naiv hitünktől a keserű kiábrándulásig jutottunk, azt, ahogy kifutott kezünkből saját sorsunk irányítása, ahogy észrevétlenül dőlt meg szilárdnak hitt értékrendünk.

tanarno

Magunkra ismertem, ránk, akik tanácstalanul állunk most itt és nem tudjuk, mit is mondjunk gyermekeinknek, unokáinknak. Az Elhordott múltjaink arról beszél, hogyan éli meg az új társadalmi valóságot a szabadságra vágyó, de arra felkészületlen ember. A könyv nem regény és nem dokumentum. Az írónő úgy nevezi: kísérlet a valóság megközelítésére. Felismerhetjük benne a dokumentumriport és a széppróza jegyeit, az önéletrajzot, a memoárirodalom sajátosságait, vannak benne történelmi dokumentum-részletek, újságcikkek,tévériportok, ez a sokféle műfaji jegy mégis egyetlen kerek egészbe olvad, hiszen mindenkor a személyesség hatja át.

A vallomástevők úgynevezett homo sovieticusok, akik önmagukat kedvesen szovi-nak becézik. Van közöttük kerületi pártbizottsági harmadtitkár, marsall, orvos, áldozattá vált 8. osztályos tanuló édesanyja, Csecsenföldön elpusztult karhatalmista szakaszvezető, katonából lett vállalkozó, egyetemista. Van közöttük 14 évestől 87 évesig mindenféle ember, akik konyhai tereferék, dácsai beszélgetések, társbérletben történő találkozók során arról vallanak, hogyan alakította sorsukat,

mivé tette őket a nagy Utópia.

Van köztük orosz, belorusz, türkmén, ukrán, kazah és valahol a háttérben folyamatosan ott érezzük a belorusz apától és ukrán anyától származó Szvetlana Alekszejevics figyelő és értelmező alakját.

Az vegye a kezébe ezt a könyvet, aki szívesen követ figyelemmel emberi sorsokat. Nem kékmadaras boldogságtörténeteket, nem katartikus tragédiákat: egyszerű emberek vallomásait, akik egymással emlékszomszédok. Hadd foglaljak össze egy olyan történetet, amely rám nagy hatást tett. Különös figyelmet érdemelnek a fejeztecímek ebben a könyvben: A diktatúra szépségéről és a betonba ragadt pillangó titkáról, Arról a korról, amikor mindenki, aki öl, azt hiszi, hogy az Istent szolgálja, Rómeóról és Júliáról, akiket most történetesen Margaritának és Abulfaznak hívnak. Az általam választott történet címe: Az álnok sötétségről és a "másféle életről, amit ebből lehet megteremteni".

Irina Vasziljeva rendező televíziós filmet forgatott egy különös asszonyról. Jelena Razdujeva 37 éves munkásnő. 18 éves korában csodálatos álmot látott: viragos réten feléje tartott egy férfi, akiről azonnal tudta,

ő az Igazi.

Az élet azonban nehezen tűri a felelőtlen álmodozást – bár nem szerelmes, mégiscsak férjhez megy, gyereket szül és tulajdonképpen nincs is baja Aljosával, a férjével, két év után mégis úgy érzi, szabadulnia kell ebből a kapcsolatból. Lenkának senkije nincs: se családja, se barátja, így aztán gyerekkori pajtásánál, Juránál keres menedéket, akiről tudja, hogy régóta szerelmes belé. Évekig élnek együtt nyugalomban, békességben, nevelik Lena gyerekét, majd házasságot kötnek és újabb két gyerek jön a világra.

Abban az időben szokás volt, hogy a szovi asszonyok börtönfoglyokkal leveleznek, így nyújtva vigasztalást az elítélteknek. Lenka is több száz levelet megír, és több száz választ kap, amíg egy napon különös érzéssel veszi kezébe a börtönből érkező levelet. Ismerős az írás, ismerősek a szavak – a következő levélben fénykép is érkezik és Lena döbbenten ismeri fel a gyilkosságért életfogytiglanra ítélt Vologya arcában az álomlovagot, az egyetlent, akit szerelemmel szeretett életében. Percig sem gondolkodik, elhagyja férjét és gyermekeit, hogy szerelme közelében élhessen. A tévéfilm a börtönesküvő képeivel végződik.

Az író azonban utánamegy a történetnek

Jelena Razdujevát nem találja már lakhelyén. Megtudja viszont, hogy a házasságkötés után Vologya durva és követelező lett, Lenka szerelmi álma fájó valósággá változott. A férfi azt követelte asszonyától, eszközöljön ki kegyelmet a számára, arra hivatkozva, hogy három gyermek eltartójaként van szüksége rá. Lena lelkiismeretével vívott csaták után eltűnik a környékről és a férfi életéből is. Állítólag AIDS-beteg kábítószerfüggőkkel él valahol egy remetelakban, ahol gyakran megesik, hogy a lakók hallgatási fogadalmat tesznek.

Nagyon nehéz lenne visszaadni ennek a könyvnek a hangulatát – aki a kezébe veszi, az nem vonhatja ki magát alóla. Őszintén megvallva, amikor a polcon megláttam ezt a könyvet, csak azért nyúltam utána, mert szerzője Nobel-díjas. Semmit nem tudtam Szvetlana Alekszijevicsről – a záró fejezetből derült ki, hogy ez a kötet a vörös enciklopédiának nevezett ötkötetes regényfolyam utolső része. Az előző négy kötet: A háború nem asszonyi dolog, Az utolsó tanúk, Fiúk cinkkoporsóban, Csernobili ima. Kedves Árnika, amint bekerülnek a boltotokba, azonnal szóljatok. Vevő vagyok rájuk!

Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink

Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 600
Kötés: kemény kötés
Szólj hozzá

Top 5 könyv

1
A döntés
Edith Eva Eger
59,00 RON
Mennyiség:
2
Világgá ment
Vujity Tvrtko
75,00 RON
Mennyiség:
3
Belső szabadság
Vekerdy Tamás
52,00 RON
Mennyiség:
4
A Viszkis
Julian Rubinstein
5
Éva három lánya
Elif Shafak
57,00 RON
Mennyiség:

Top 5 gyerekkönyv

1
100 magyar népmese
Müller Péter
59,00 RON
Mennyiség:
2
Ég veled - Iskolák versenye első...
Leiner Laura
52,00 RON
Mennyiség:
3
Az ezüst hegedű
Fésűs Éva
48,00 RON
Mennyiség:
4
Percy Jackson görög hősei
Rick Riordan
55,00 RON
Mennyiség:
5
Agymenők kvízkártyák - Állatok
HVG Könyvek kiadó
39,00 RON
Mennyiség:
agymenok-3

Légy te is Agymenő!

Szórakozva fedezheted fel, hogy mi mindent tud a gyermeked! »

amerika-olyan

Hogy Amerika olyan?

Hamburger, sör, kóla, chips? Na, pont nem olyan!  »

gyerekkonyv-ok

Segíthetünk?

Nem találod a gyereked kedvenc meséskönyvét?   »

© 2013 Árnika Kft. | minden jog fenntartva

Készítette a Zebramedia