arnika-kalak-ki
Ajánló könyv, ajánló, kalak
Minden traumából meg lehet tisztulni

Az északi hidegben tragédiák rejtőznek – akár ez is lehetne a mottója a Kalaknak, Kim Leine önéletrajzi ihletettségű könyvének, ami sokszor fájó és erős, de mindig őszinte erővel tárja elénk egy emberi élet sorozatos drámáit. Drámából márpedig sok van, hihetetlenül sok, és a feloldozás sem egyértelmű, de megtisztulni még ezekből is meg lehet. A könyvet Dimén-Varga Tünde pszichológus ajánlja.

Kinek és miért ajánlaná ezt a könyvet? Miről szól?

Főleg olyan olvasóknak ajánlom, akik nem a cukormázzal leöntött történeteket, hanem a valóságos, emberi, mély, megtörtént eseményeken alapulókat kedvelik. Azoknak, akik szeretik a napló- vagy vallomásszerű élettörténeteket. Ez nem napló, de nagyon realisztikus, olyan stílusban íródott, ahogy egy pohár bor mellett szoktak egymásnak mesélni az emberek.

Olyanoknak, akik szeretnék megismerni Grönlandot, de nem az útikönyvek által bemutatott felszínes világot, hanem a mindennapokat: a bezártságot, a dán-grönlandi konfliktust, amiről mi nem is nagyon hallottunk, ezt az elemek és időjárás uralta világot. 

Olyan embereknek, akiket érdekelnek a lélek bugyrai, és nem félnek ezeket megismerni, meg általában az északi irodalmat kedvelőknek.

Inkább lélektani regényről van szó?

Mindenképpen. Egy ember, egy középkorú férfi önmagában való „utazásának” története. Ez egy nagyon realisztikus és őszinte, önmagával szembenézős történet, ami már az első lapokon nagyon mellbevágó. Olyan kemény témákat dolgoz fel, amikből egy regényben egy is elég lenne: vérfertőzés, homoszexualitás, párkapcsolati nehézségek, promiszkuitás, alkohol- és gyógyszerfüggőség, elidegenedés.

Úgy képzeltem el, mintha az egész életutat egy színházi stúdióelőadáson látnám, egy kortárs darabban, hiszen nagyon közelről látszik az egész, és hiába, hogy időnként nagyon brutális és megfordul a fejemben, hogy miért is akarom én ezt látni, mégsem tudom abbahagyni. Olyan a könyv stílusa, mint egy jó horrorfilmé: jön, hogy megnézd a következő képet.

Amitől még durvább a könyv, az az, hogy ez tulajdonképpen egy önéletrajzi regény: míg sok könyvben olvasunk valamiről, és azt mondjuk, hogy ez csak fikció, itt nincs ilyen menekülési útvonal. Nem jön, hogy elhidd, hogy tényleg így, ennyi minden megtörtént egy emberrel, és hogy ez az ember még mindig él és alkot.

Teljes mértkében önéletrajzi ihletettségű a könyv?

Igen, bár mivel regényről van szó, nem tudjuk pontosan, mi az, ami tényleg megtörtént, de a saját életéről írta, ezt is vallja az interjúiban a szerző. Szerintem párhuzamot lehet vonni ez és a Halál - Harcom között, ami szintén norvég könyv: azt is ilyen típusú, erős vallomáskönyvnek érzem, amiben egy férfi író nagyon erősen szembenéz önmagával.

A könyvben nagyon pörögnek az események, amitől olvasmányos lesz. A pszichológiai folyamatokat hitelesen mutatja be, például azt, hogy hogyan történhet meg, hogy valaki gyerekkorában átél egy traumát, ennek akkor és ott nincs megoldása és ez lavinaként indít el egy csomó olyan folyamatot, ami hozza magával a többi traumát. Hitelesen bemutatja, hogy hogyan csúszik bele valaki egy olyan nemi erőszakba, ami esetén nem is beszélhetünk igazi „erőszakról”, hiszen nincs konkrét agresszivitás: gyöngédség, odafigyelés van, ez egy kamasz lelkében sokáig legitimizálja a vérfertőző kapcsolatot.

Látjuk azt a folyamatot is, ahogy kezdetben alkoholproblémái lesznek a főhősnek, amivel nem tud szembenézni, aztán gyógyszerproblémái is lesznek ( ápolóként könnyen hozzá is fér a gyógyszerekhez). Ahogy átcsúszik a gyógyszerfüggőségbe, fel tudja vállalni, hogy alkoholista, mindig az enyhébbet vállalja be, mert azt könnyebb.

Tulajdonképpen a főhős kamaszkorától kezdődik a könyv, amikor elege lesz abból a kétszínű vallásos közösségből, amiben az anyjával él, és elszökik otthonról. Megkeresi az apját Norvégiában, és onnantól fogva felgyorsulnak az események, egymás után jönnek az erős történetek. Talán az a szokatlan az egészben, hogy mindezek mellett éli a mindennapi életét: rendesen iskolába jár, el is végzi elég jó eredményekkel, munkahelyet kap, párkapcsolata lesz (amibe inkább belesodródik), gyerekei születnek – kívülről úgy tűnik, hogy teljesen normális életet él, és a körülötte levők sokáig nem is veszik észre, mi történik vele.

Egy jó munkaerőről van szó, aki példásan elvégzi a feladatait, apaként is gondoskodónak és figyelmesnek tűnik, nem egy elhanyagoló típusúnak. Mégis nyilván azt viszi tovább, amit vele is tettek: nem figyeltek rá a szülei, nem értették őt, nem látták át, mi van vele. Amikor belesodródik a függőségeibe, elég könnyen ki tudja engedni a kezéből, hogy ő családapa, és hónapokra távol tud lenni a gyerekeitől, ami meg sem viseli igazán.

Érdekes, hogy ahogy egyre brutálisabb dolgok történnek vele, ezeket egy ideig hárítja, de egy idő után szembe tud nézni velük, fel tudja vállalni, és úgy tűnik, hogy igazából feloldani és megoldani ezeket a helyzeteket csak úgy lehet, ha őszintén szembenéz velük. Az apjával való kapcsolatában például hiába próbálja megbeszélni dolgokat, ez egyszerűen nem működik, nincs, akivel – egy adott ponton ki kell mondani, hogy semmilyen kapcsolatot nem akar vele.

Ennyi trauma, tragédia és brutalitás után van valamilyen feloldozás vagy konklúzió?

Úgy érzem, hogy elkezdődik a feloldozás a végén: nincs konkrét megoldás vagy happy end, de valami elindul. Nem egyszerű, mert többször visszaesik, de az is érdekes, hogy például, amikor a közelében levők tudomást szereznek a gondjairól és a függőségeiről, akkor ott fenn, északon van egy protokoll, ami szerint eljárnak. Elküldik rehabilitációra, de ha utána tiszta tud lenni, akkor visszaveszik a munkahelyére – támogatják, odafigyelnek rá, nincs kiközösítés. Ha párhuzamba állítjuk a mi társadalmi valóságunkkal, ez nagyon nagy különbség.

Sok mindenben másképp látják a dolgokat, például amikor elválnak a szülők, telefonon megbeszélik, hogy mit szóltak a gyerekek az egészhez. Mondja a feleség, hogy tulajdonképpen kíváncsiak, mert egy olyan iskolába járnak, ahol alig van már olyan gyerek, akinek ne váltak volna el a szülei, és nem tűnik úgy, hogy megrázná ez őket. 

Az egész regény olyan, mintha egy megtisztulási folyamatot követnél végig: sokáig van egy csomó mocsok a főhős életében, aztán elkezdi tisztába tenni ezeket, azáltal, hogy elkezdi írni a történetét.

Ha kiírod magadból, akkor neked is jobb?

Igen, de ez mindennapi szinten is, akár, ha csak naplószerűen, saját magadnak írod le a történetedet, akkor is igaz. Eleve már az, hogy megfogalmazod azt, ami benned van, a gyógyulás első lépcsőfoka. Ha szavakba öntöd és kimondod a fájdalmat még nem lesz minden azonnal szép és jó, de elindultál az úton. Éppen ezért a könyvet és az írót is nagyon bátornak tartom: le meri írni, ki meri adni és ezek után is ott él, ugyanabban a közösségben.

És így az is bátor, aki elolvassa.

Kim Leine - Kalak

Kiadó: Scolar Kiadó
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 272
Kötés: kemény kötés

KALAK AJANLO

Szólj hozzá

Top 5 könyv

1
Átvilágítás
Jókai Anna
51,00 RON
Mennyiség:
2
A szolgálólány meséje
Margaret Atwood
59,00 RON
Mennyiség:
3
Az Ötödik Hegy
Paulo Coelho
52,00 RON
Mennyiség:
4
Fejben dől el?
Dr. Bagdy Emőke, Kádár Annamária,...
39,00 RON
Mennyiség:
5
Életben maradtak - Dokumentumregény
Piers Paul Read
52,00 RON
Mennyiség:

Top 5 zene

1
Tango aficionado
Traffic Strings
2
Kerekecske esztendőcske
Tempo Kft
27,00 RON
Mennyiség:
3
Nagy az Istenke állatkertje
Tempo Kft
27,00 RON
Mennyiség:
4
Mesemorzsák Elekapó hagyatékából
Orbán Ferenc, Porzsolt Erzsébet
25,00 RON
Mennyiség:
5
Antonio Vivaldi - The Four Seasons
Traffic Strings, Gheorghe Zamfir
agymenok-3

Légy te is Agymenő!

Szórakozva fedezheted fel, hogy mi mindent tud a gyermeked! »

amerika-olyan

Hogy Amerika olyan?

Hamburger, sör, kóla, chips? Na, pont nem olyan!  »

gyerekkonyv-ok

Segíthetünk?

Nem találod a gyereked kedvenc meséskönyvét?   »

© 2013 Árnika Kft. | minden jog fenntartva

Készítette a Zebramedia