Kolozsvári mesék

35,00lei

Zágoni Balázs szülővárosáról, Kolozsvárról mesél, valós történelmi tényen alapuló, illetve fiktív elbeszélései közül az első a honfoglalás korában, az utolsó pedig a 20. század elején játszódik. Kiskamaszok, nagyobbak, sőt felnőttek számára is lebilincselően izgalmas olvasmány.

A termék megvásárlásával 3 hűségpontot gyűjthetsz!
Raktáron Várható szállítási idő 2-3 munkanap

Míg a székelyföldi, helytörténeti vonatkozású mesék egyre-másra látnak napvilágot, a belső-erdélyi mesevilágból az utóbbi időben nem merítenek ilyen mértékben a szerzők, kiadók feldolgozásra váró történetek pedig akadnak bőven ebben a térségben is. Zágoni Balázs szülővárosa, Kolozsvár meséiből vetett papírra néhányat: akad köztük olyan, amely valós történelmi tényen alapul, és van olyan, amely szintén valós történelmi tény kapcsán született, de csak közvetett utalások szintjén értesülünk róla, a cselekmény fősodrában fiktív személyek szerepelnek. Mindkét esetben az író igyekszik korhű képest festeni az adott időszakról. A mesék mindegyike a város más-más korszakából való: A céhek és a méhek című mese a 17. századba vezeti vissza olvasóját, amikor a történet kitalált szereplője, Osvát méhész méheivel és furfangos észjárásával megmenti a várost az ostromló törököktől. A kitűnő korrajzot a Király utca egyik háza ihlette, amelyen egy méhkas található nem a méhészek céhe állíttatta, hiszen a kolozsvári méhészek, mint a meséből is kiderül, nem szerveződtek egyesületbe; sokkal valószínűbb, hogy a szorgalmas, munkás, takarékos élet szimbólumaként került fel a falra. Ebből a korból származik A sokat bíró királybíró is, amely valós történeten alapul: Linczigh János és Szeidi budai basa emlékezetes találkozását meséli el. A Feleki gömbök még korábbi időszakot mutat be: a 14. század második felében tartunk, azt követően, hogy Nagy Lajos király engedélyt adott húsz román családnak a Felekről Kolozsvárra vezető út védelmére. A kitalált történet főhőse egy bátor kiskamasz, aki megmenti a Szent Mihály templom építésére gyűjtött pénzzel hazatérő zarándokokat az útonállók támadásától. A Biasini Kajetán című mese egy 19. század elejéről származó, anekdotikus történeten alapul: hogyan alapítja meg gyorskocsi-szolgálatát a fogadásairól is nevezetes Biasini egy rosszul sikerült, bivalyszekeres utazást követően. Az olasz származású Biasini Kajetán szállodát is működtetett, falán jelenleg emléktábla hirdeti, hogy itt látták vendégül egy éjszakára a Petőfi-házaspárt. A Vonatmenesztő, végmegállomás főhőse ismét gyerek, aki a 19-20. század fordulóján vidékről jár be kollégiumba a városba, és, habár nagyon szeretné, nincs pénze felülni az ájvájnak csúfolt, Kolozsvár területén működtetett gőzvasútra. Az utasokat és árut szállító kis mozdony utolsó útján a Mátyás-szobor darabjait szállította a Főtérre, fiatalemberré cseperedett főhősünknek ekkor nyílik alkalma felülni rá. Ez a mese utal vissza leginkább Zágoni Balázs korábbi meséire: a technológia iránt rendkívül érdeklődő kisfiú alakja Barnit idézi fel, az író több kötetet is szentelt kisfia kalandjainak. A Kolozsvári mesék elsősorban a 8-10 éves gyerekekhez szól, de minden bizonnyal haszonnal forgatják majd azok a felnőttek is, akik eddig hiányos ismeretekkel rendelkeztek városuk történelméről.

ISBN

9789731651132

Kiadás éve

2015

Kiadó

Koinónia Kiadó

Kötés

kemény kötés

Oldalszám

101

Szerző

Zágoni Balázs

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Kolozsvári mesék” értékelése elsőként

Most a blogban

Ajánlók, pletykák, események