Enzo avagy az emberré válás művészete

„Mongóliában, amikor egy kutya meghal, magasan a hegyekben temetik el, hogy az emberek ne taposhassanak a sírjára. A gazdája az eb fülébe súgja azon kívánságát, hogy a kutya a következő életében emberként térjen majd vissza.
Azt mondják, nem minden kutya tér vissza emberként, csak azok, akik készen állnak erre.
Én készen állok.”
„Mélyen magunkba kell néznünk, és gyökerestül ki kell irtanunk a torz, hamis káprázatokat, mígnem az a tökéletes és igaz dolog, amiről tudjuk, hogy a szívünkben rejtőzik, ott nem áll majd előttünk.”
Enzo tudja, hogy ő nem olyan,
mint a többi kutya. Megszólalna, ha tudna, de nincs egyebe, csak a gesztusai. Enzo igazi filozófus. Már öreg és beteg, de nem fél a haláltól, mivel meg van győződve arról, hogy halála után emberként fog újjászületni a földre.
Az egyszerre szívszorító és mulatságos, ugyanakkor gondolatébresztő regény egy család boldog és tragikus fordulatokban bővelkedő történetét meséli el. Szeretetről, hűségről, kitartásról és reményről szól. S mindezt egy emberi lélekkel megáldott kutya, Enzo meséli el nekünk.