Kata számára a legfontosabb, hogy abból, amit olvas, tanulni tudjon.

…

Szívesen ad kölcsön, sőt, amikor igazán tetszik neki egy könyv, legszívesebben mindenkivel megosztaná.

Olvasós időszakai vannak. Amikor flowban van, egyik könyv jön a másik után, máskor akár hónapos kihagyás is előfordulhat. Jól esik elcsendesedve olvasgatni, de párja mellett megtanulta, hogy zenére is lehet, bár sokszor nagy kísértés a Netflix is.

Az olvasási lázat a holokauszt történetek indították el: egy időben annyira elmerült ezen a területen, hogy mindent elolvasott, amit csak talált a témában. Ezek történetek hozták ki Katából az olvasót.

A Dan Brown könyveken is végigment, szerette azokat az izgalmakat, majd egyetemen a szobatársa is jó hatással volt rá azzal, hogy éjjeliszekrényén mindig ott lapult egy könyv. Egy romantikusabb korszaka is volt, ám mostanra az az egyetlen szűrője, hogy „igaz történet alapja legyen” – osztja meg velünk.

„Szeretem, ha valamit tudok tanulni belőle. Nekem más a súlya, jobban el tudom képzelni, jobban megélem, drámaibb. Nem feltétlenül életrajzi regényekre gondolok, hanem például mint amilyen az Elrabolt életek” – meséli izgalommal teli hangon. A könyv egy család történetén keresztül vezet végig az Amerikában 20. század elején működő intézményesített gyerekkereskedelmi rendszeren.

Egy másik ehhez hasonló olvasmányélménye Pamela Binnings Ewentől a Párizs ​királynője. Bár a történet teljesen más, a korszak megismerése ugyanolyan izgalmas volt. Ez picit csajosabb, a divat is benne van, de mégis a második világháború működéséről szól.

„Valahogy mindig azok a történetek tetszenek, amiben van valami dráma: valakit elrabolnak, valaki meghal, valami történelmi viszontagságon esik át.”

Az utóbbi időszak legnagyobb olvasmányélménye számára Joe Dispenza: Engedd el önmagad – …és válj új emberré!

Segítség a negatív érzésekhez

„Na ez a könyv olyan volt nekem, mint egy jó pszichológus, csak sokkal olcsóbb.” A pszichológia mindig is érdekelte, de csak mostanában kezdett el olvasgatni a témában, erre a könyvre egy könyvajánlóban figyelt fel.

„Megtanított arra, hogy megkérdőjelezzem saját érzelmi reakcióimat bizonyos ismétlődő helyzetekre, főleg a negatív érzéseim kapcsán. Például, ha ránézek egy emberre, és azt érzem, hogy irritál, vagy ha otthon vagyok egyedül és félek, vagy ilyen a féltékenység is. Ez a könyv mutatta meg, hogyan tudatosítsam, hogy ezek nem a valódi érzéseim, hanem a hosszú évek tapasztalatai alapján ezek programozódtak be az agyamba. És sokkal kényelmesebb az agynak ezeket előhúzni ismerős helyzetben, ez a könyv pedig ennek a megváltoztatásában segít” – meséli.

A könyv három részre van osztva, az első fele leginkább egy bevezetőre hasonlít, megismertet a fogalmakkal, a második részben a kvantumfizikától a spiritualizmusig mindent meg lehet találni benne, Kata szerint meg lehet szűrni, hogy kit mi érdekel.

„Egyébként nagyon szájbarágós, ez néhol zavaró is, de végeredményben szükség van rá, hogy adott helyzetben alkalmazni is tudja az ember ezeket a technikákat.”

A harmadik része egy gyakorlatot, egyfajta meditációt tanít meg, de ezt még nem tette magáévá. Kata szerint mindenkinek érdemes elolvasni, mert mindenkinek vannak negatív érzései és frusztrációi, amik rombolóak, ez a könyv pedig segít feldolgozni ezeket.

Amit még megtudtunk Katáról

Eleinte online is olvasott, nem számított az eszköz, aztán miután dolgozni kezdett, és tudott könyveket vásárolni, megtapasztalta milyen érzés kihozni egy új könyvet a könyvesboltból és izgalommal várni, hogy belekezdjen a történetbe, így már nem lehetett online olvasással lekötni.

Érdekes az is, hogy iskolás korában a háziolvasmányokon is édesanyja segítette át, majd középiskolában sem szerettették meg vele a könyveket, most mégis folyamatosan olvas, az aktuális kihívás számára pedig az, hogy a húgát vegye rá az olvasásra.

„Az egyik legnagyobb kihívásom az volt, hogy megtanuljak abbahagyni egy könyvet, ami nem tetszik. Mindig úgy voltam, ha ezt megvettem vagy ajándékba kaptam, akkor ha egy év alatt olvasom is ki, de akkor is a végére érek. Sajnáltam félrerakni, azt éreztem, hogy biztos velem van a baj, nem adok esélyt neki, aztán egy idő után rájöttem, hogy adok nekik esélyt, de ha nem szippant be, akkor nem kínozom.”

Az is kiderült, hogy ilyen helyzetekbe leginkább akkor kerül, hogyha csak a borító és a fülszöveg alapján választ. A könyvtári könyvekkel is inkább megengedi ezt a nagyvonalúságot, hiszen ott nem kell kifizetni, így elhoz többet, amiből valószínű egy lesz, ami nem fog tetszeni.

+ Egy remek tipp Katától

Ha kölcsönadsz egy könyvet, vedd le a borítót és ceruzával írd fel, hogy kinek adtad oda, így tudni fogod, kitől kérd vissza.