A fegyelem a sors – Az önuralom ereje

Ahhoz, hogy bármi fölött uralkodhasson az ember, először önmagán kell uralkodnia – úrrá kell lennie az érzelmein, uralnia kell a gondolatait, a tetteit. Eisenhower híres mondása: a szabadság valójában lehetőség arra, hogy önfegyelmet gyakoroljunk. Cicero azt mondta, a mértékletesség erénye adja az utolsó simítást az ember életéhez. Határok és önkorlátozás nélkül nemcsak hogy nem fogja tudni kibontakoztatni az ember a benne rejlő teljes potenciált, hanem azt is kockára teszi, amit addig elért.
A fegyelem a sorsban Holiday példás önfegyelemről tanúságot tevő történelmi személyiségekre hivatkozik, így például Lou Gehrigre, II. Erzsébet királynőre, Floyd Pattersonra, a bokszolóra, Marcus Aureliusra, Toni Morrison írónőre, miközben intő példaként említi Napóleont és F. Scott Fitzgeraldot. Egyik oldalon az önfegyelem és a kiegyensúlyozottság jelenik meg, a másik oldalon pedig az extravagáns viselkedés és a hedonizmus veszélye.
A sztoikus gondolkodás középpontjában négy erény áll: bátorság, mértékletesség, igazságosság és bölcsesség. Mindennek az alapja a fegyelem – enélkül semmi sem sikerülhet. A mai, kísértésekkel és túlzásokkal teli világban ez az ősi gondolat alapvetőbb jelentőségre tett szert, mint valaha. A fegyelem a sors az önuralom útjára vezeti az olvasót, és a többi erény ennek révén bontakoztatható ki.