Almárium – Füveskönyv

Fekete Istvánnak alapvető élménye a természetben megtalált harmónia, ezt a harmóniát kereste aztán az élet minden területén, s gyakran megrázó őszinteséggel ír annak hiányáról. Megismerhetjük gondolatait a születésről és az elmúlásról, múltról és jövendőről, a háború borzalmairól, barangolásokról, „vidám magány”-ról, az évszakok változásáról, Istenről. S miközben elmélkedik, emlékezik is, és az idézetekből kibontakozik egy ember élete a maga minden szépségével és nyomorúságával – a gyermekkortól az öregségig.