Az esernyőkészítő fia

„Most a jelen időtlen vákuumában éltünk, ahol a múlt emlékei és a jövőre vonatkozó tervek már nem számítottak. Már csak ettünk, aludtunk, ittunk – egyik pillanatról a másikra túléltünk.
Elkezdtem kérdezgetni magamtól: Ha ez az élet, akkor minek élni? Mi értelme?”
A tizenhét éves Reuven középosztálybeli lengyel zsidó családban született. Már fiatalon az apja mellett kezd dolgozni, akinek boltjában Krakkó legjobb kézzel készített esernyőit gyártják és árulják. A család addigi nyugodt élete a náci megszállással rövid idő alatt megváltozik: elkobozzák az üzletüket, kilakoltatják őket az otthonukból, megfosztják őket jogaiktól, a férfiakat pedig munkaszolgálatra viszik, amelybe kis híján belehalnak. A fiatalember és családja számára az egyetlen esély a túlélésre a szökés…
Tod Lending regénye fikció, de a helyszínek, a történelmi háttér, a borzalmak és szenvedések nagyon is valóságosak, Reuven és családja sorsa és tragédiája fájdalmasan ismerős. A történet 1939-ben kezdődik, és a krakkói gettó felszámolásával ér véget. Sokan sokféleképpen próbálnak túlélni, Reuven miután mindent elveszített egy célt lát, amiért érdemes életben maradni: meg akarja találni szerelmét, Zeldát, a zöld szemű zsidó lányt, az egyetlen igaz és tiszta dolgot, akiről szentül hitte, hogy nem tudja bemocskolni a vészkorszak megannyi rémsége.
„Schlöndorff karba tette a kezét, és összehúzott szemmel nézett Papára. Hirtelen megváltozott a hangja.
– Egy esernyőt akarok, amelynek elefántcsont nyélébe egy vicsorgó farkas van vésve, rubinszemekkel, a monogramommal, V. S., egy huszonnégy karátos nyélszalagon. Az aranyszalag másik oldalára pedig az SS feliratot akarom gravíroztatni. A nyél nyírfából készüljön, sötét, gesztenyebarna festéssel, az ernyő fekete legyen, és az esernyő hegye körül egy vékony aranydíszítést akarok horogkereszt véséssel. Megértetted?”