Ősmagyar hagyományaink

„A mah-gar a magyar” c. nagylélegzetű munkája válasz Komoróczy Géza történész „Sumer és Magyar? (1976)” c. könyvében olvasható csűrcsavaros tudományosság „staniclijába” csomagolt ferdítésekre. Badiny Jós Ferenc írása a hazáját szerető, nemzetéért aggódó tudós vádirata a hebraista köntöst viselő írónak a magyarság elődeit, nemzeti öntudatát lekezelő, az ásatások és a régi írások tényeitől elrugaszkodott megnyilvánulásaira.
„Az ister-gami esztergomi oroszlánok titka” felidézi a sumir-pártus-hun-magyar „táltoskirályok”-nak a Teremtő csillagvilágában gyökerező oroszlános igazságszolgáltatását és Isten által rájuk bízott népről való gondoskodást. Bizonyítéka az esztergomi királyi kápolna freskó-töredéke, mely azon pillanatot rögzíti, amikor égi utasításra el kell kezdeni a datolyapálmák beporzását.
„A káld-pártus hagyomány és a magyarok Jézus vallása” c. könyv mozaikszerű fejezetei felvillantják a magyarság gyermekkorának világát, a pártus-magyarok istenhitét. A tudós-tanár lelki nagyságát, önzetlenségét jelzi, hogy némely tanítvány kutatómunkáját a sumir-magyar leszármazás egyik bizonyítékaként fogadja el, miszerint a széki vőfély a sumir Lagas város párducos védistenének napkorongos fejdíszét bokrétaként hordozza homlokán.
(Marton Veronika, Badiny Jós Ferenc volt tanítványa)
A kötet végén található „A megtalált magyar őstörténelem” jegyzet, amely a babiloni szumir táblákról leolvasott esztergomi romkápolna oroszlános képének magyarázata, Buenos Airesben jelent meg először, Magyarországon csak most (2016) került az olvasóközönség elé.