A világháború problémái

A kötetben a nagyhatalmi politikai játszmák jelennek meg a forrongó balkáni háborúk tükrében, a szarajevói gyilkosság, a császár halála, illetve az orosz nagyhatalmi törekvések kulisszatitkai. Mindemellett a román politikai törekvések sem maradnak említés nélkül: Andrássy kíméletlenül leleplezi a bukaresti diplomácia húzásait, amikor Erdély elszakítására tettek kísérletet már jóval a világégés előtt. A történelmi panoptikum pazar: a kiegyezéstől kezdve a török birodalom hanyatlásáig, ebből kifolyólag a forrongó balkáni tűzvészek bemutatásáig valamennyi esemény terítékre kerül, hiszen a háborús konfliktus valójában sokkal 1914 előtt kezdődött. Az első nagy nyugati háború, a francia és porosz viszály végkimenetele illetve a cári Oroszország Európa-politikája 1870-től borítékolta a konfliktus fennmaradását, amihez az ütközőállam Monarchia sem tudott válaszokat adni. Sem akkor, sem a századelőn. Andrássy elemző írása sajátos interpretációja a vérzivatarban úszó kontinensviadalnak, a szemtanú és politikus szemszögéből vizsgálja az eseményeket, megállapításai és okfejtései túlnyúlnak a korabeli jelen kérdésein. A mű megkerülhetetlen mind a történelem iránt érdeklődőknek, mind pedig a nemzeti múlt olvasóinak.
”Oroszország minden ízében hódító állam. Ott két hódító irány küzd egymással, az egyik az, amely Ázsia felé kívánja terjeszteni a cárok birodalmát Mandzsúriával és esetleg Indiával, mint végcéllal, a másik pedig, amely a keleti kérdést tartja fontosabbnak, és az ortodox szláv világ élén akarja magának a Boszporus és a Dardanellák uralmát biztosítani. A háború oka az, hogy az utolsó japáni háború óta Oroszország teljes erővel a keleti ambíció szolgálatába állt, és különösen az, hogy ezen keleti ambícióját a nagyszerb eszmék felkarolásával indította meg.