Kerek istenfája

Elmúlt életek sorsa és a mi mai életünk kereke együtt fordul, hogy a régi idők tapasztalásai, örömei-bánatai és bölcsessége bennünk gazdagodva öröklődjenek az utánunk jövőkre; a szertartássá nemesedett szokások eljátszása pedig erősíti bennünk az örök emberi összetartozását; összetartozást a teremtett világgal, a külső, bennünket eltartó természet és a vele rokon, de személyesebb belső, emberi természet között, s mindenekelőtt az Isten és ember között lévő láthatatlan, de létünket meghatározó, élő kapcsolatot. Ebben segítenek bennünket a szentek legendái, az ünnepek története, szokásjátékaink sokassága, azok magyarázata és szerves összefüggő rendszerük amely a régi ember számára maga volt a hétköznap: a legtermészetesebb életforma.
Napjaink kiürült, mesterségesen üressé tett körforgásában a múlt ködébe vesző ünnepek újraélése, felélesztése segíthet életünk menetét visszaterelni a kizökkent kerékvágásba, hogy e zarándokúton ne örömtelen roborként, hanem a teremtést felfedező és megújító gazdaként élhessünk ízt kapva a megígért boldogságból, s mikor e földi ”szekérről” le kell szálljunk, utunk végén az örök, el nem múló boldogság várjon bennünket…
A kereszténység ünnepei kétezer év óta szenteket nevelnek; a magyar népi vallásosság-formálta ünnepeink is immár ezer éve magyar szenteket teremnek.