Pattanások nélkül nincs kamaszkor

Saci gyerekkora óta imád olvasni. És szerencséje is volt. Sosem vették el a kedvét tőle.

…

Mindig olyan barátok vették körül, akik társak voltak, és közös élménnyé tudták varázsolni a különféle történeteket.

Saci tanárnő, most éppen angolt tanít és meleg szívvel ajánlja Linn Skaber Kamaszmonológok című kötetét. Ajánlja kamaszoknak, tanártársainak és a szülőknek is, hogy „lássák, nincs semmi baj a gyerekeikkel és emlékezzenek saját kamaszkorukra, hogy ilyenkor érzékenyebbek gyermekeik, mint ahogy mutatják. És tényleg annyi minden történik most velük, szükség van a megértésre és az elfogadásra” – mondja ezt a legmélyebb empátiával.

„A felnőtteknek nosztalgiázni ajánlom, mert hát változott a világ, de azért olyan nagyon mégsem, hiszen a témák ugyanazok, csak a köntös más.”

Sacit a könyv borítója ragadta meg, azután kezdett kutakodni, hiszen tudjuk, hogy nem mindig találkozik a borító a tartalommal, de ezúttal sikerült. Különösen szereti a szépen illusztrált könyveket, nagy élvezettel lapoz is a kedvenc illusztrációihoz és történeteihez. Megnézte az illusztrátor munkáit és azóta is nagy tisztelője.

De leginkább azért szereti ezt a könyvet, mert „nincs benne tabu, és annyi mindenről szól, a könyv maga is olyan, mint a kamaszkor – vannak benne nehéz dolgok, vannak nagyon jó dolgok, és állandóan történik egy csomó minden. Nekem azért is fontos, hogy emlékeztessen, a gyerekekkel, akiket tanítok azért közben történnek dolgok és dolgok” – neveti el magát, utalva rá, hogy ha érdekel, olvassam el.

Csattanóra végződő történetek ezek, amiken nagyon sokáig lehet gondolkozni, például a feminizmussal foglalkozó szöveg zárszava, hogy „kérdezz meg egy farkast, hogy támogatja-e a farkasvadászatot”.

Saci általában ajánlásra olvas, szereti a blogokat, a youtubereket, de szerencsés helyzetben van, mert a barátai is olvasnak. Főleg középiskolában falta a könyveket: volt Harry Potter láz, Szent Johanna Gimi, a piros pöttyös romantikus ponyvák, de párhuzamosan olyan klasszikusok is, mint Agatha Christie vagy Jane Austen.

„Egy időben terjedtek az interneten ilyen listák, hogy mik azok, amiket el kell olvasnod életed során, azokat is követtem, és amiket elolvastam, azokat nagyon szerettem, és megmaradtak, sokkal jobban, mint a piros pöttyösek” – emlékszik vissza.

A szülei is sok mesét olvastak, s amint megtanult olvasni, egyedül is elmerült a Csipikében, meg a gyermekirodalom remekeiben. Később is mindig könyveket kért szülinapra és karácsonyra, édesanyjával pedig mai napig megosztja könyveit.

Úgy véli, a szórakoztató irodalom is nagyon fontos, néha kell, hogy kikapcsoljon, az is jó persze, ha bekapcsolja, de szavaival élve, néha jól esik a limonádé is. És azt szereti a legjobban, hogy bármikor elhangzik az „és olvastál valamit jót mostanában?” –indul is egy véget nem érő beszélgetés.

A Saci által ajánlott könyvet itt vásárolhatod meg.