A domináns szem szerepe a jobb agyféltekés rajzolásban – Az észlelés, az alkotás és a tanulás folyamatának megfejtése

„Ahogyan az arc a lélek tükre,
akként a szem a lélek lámpása…”
Marcus Tullius Cicero
A mások iránti kíváncsiság megrögzött emberi vonás. Tudni akarjuk, kivel is állunk szemben. Mit gondol? Mit érez? Kérdéseinkre választ keresve kétféle módon tárhatjuk fel az illető valódi személyiségét: vagy komolyan figyelünk arra, amit mond, vagy megpróbálunk „belelátni” az arcán és szemében tükröződő lelkébe, gondolataiba.
De hogyan?
A kérdésre, hogy jobb- vagy balkezesek vagyunk-e, mindannyian tudjuk a választ, ám az kevésbé ismert, hogy a két szemünk dominanciája is eltér egymástól. Valójában két szemünk láthatóan különbözik egymástól, és a kétféle elmét, a kétféle világlátási módunkat tükrözi. A két szem közötti különbséget megfigyelve megismerhetjük valakinek az „igazi” énjét.
A Jobb agyféltekés rajzolás című könyv, illetve technika önmagunk felfedezéséről szól, arról, hogy a rajzolás milyen módon segíthet az elme kreatív részének megnyitásában. A folytatás, A domináns szem szerepe a jobb agyféltekés rajzolásban már kiterjeszti az önfelfedezés határait. A képzőművészeti alkotások, ismert és kevésbé ismert portrék segítségével megismerhetjük a két szemünk közötti különbséget, és azt is megtudjuk, hogy ez a különbség milyen módon viszonyul a látás és a rajzolás művészetéhez.