A gondolkodás fejlesztése 4-8 éves életkorban

A gyermekek fejlődésbeli megkésettsége jelentős mértékben csökkenthető, a sikeres iskolakezdés, iskolai tanulás feltételei megteremthetők. A hatékony fejlesztéshez több évet átfogó programokat kell egységes módszertanra alapozva megvalósítani. Olyan programokat, amelyek hidat képeznek az óvoda és az iskola között. Az új DIFER gondolkodásfejlesztő programunk is ezek közé tartozhat.
Pedagógiai kísérletek során szerzett tapasztalataink alapján tudjuk, hogy óvodás- és kisiskoláskorban látványos eredményeket lehet elérni. A gyermekek fejlődésbeli megkésettsége jelentős mértékben csökkenthető, a sikeres iskolakezdés, iskolai tanulás feltételei megteremthetők. A hatékony fejlesztéshez több évet átfogó programokat kell egységes módszertanra alapozva megvalósítani. Olyan programokat, amelyek hidat képeznek az óvoda és az iskola között. Az új DIFER gondolkodásfejlesztő programunk is ezek közé tartozhat.
A MAPPA a következő eszközöket tartalmazza:
Módszertani kézikönyv 131 fejlesztőjáték-leírással
Tesztlap az elemi rendszerező képesség méréséhez
Tesztlap az elemi kombinatív képesség méréséhez
A tesztfelvétel eszközei (kartonból kinyomható formák)
Fejlődési mutató (minta)
A kézikönyvben leírt fejlesztő játékok és feladatok elvégzését nagyban segítheti a gondolkodásfejlesztő Kártyagyűjtemény.
(részlet a kézikönyvből)
A rendszerező képesség
A fogalmak definiálása során is rendszerben gondolkodunk. A fogalmi rendszerező képesség a fogalmi rendszer kialakítását, bővítését, a tanult fogalmak osztályozását, a fogalmi gondolkodást segíti. Minden tantárgyban szerepelnek fogalmak, melyek megértését, összekapcsolódását, egymásra épülését a fogalmi rendszerező képesség biztosítja. A manipulatív és a fogalmi szint szoros kapcsolatban áll egymással. Vizsgálataink azt igazolták, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknél a manipulatív rendszerezés alacsony szinten áll, a fogalmi rendszerezés sem tud megfelelően kialakulni. A manipulatív szintű rendszerezés fejlődésbeli elmaradása gátolja a fogalmak rendszerezésének a fejlődését.
Az elemi rendszerező képesség fejlődése szoros kapcsolatban áll más alapkészségek fejlődésével is, egyértelműnek tűnik például a számoláshoz, matematikához való kapcsolódása. A számfogalom kialakulása és a rendszerező képesség fejlődése között szoros összefüggés van. A rendszerező képesség alapjainak kialakulása a számolási készség fejlődésének fontos feltétele. Kutatási eredmények alapján bizonyítottá vált, hogy a rendszerező képességen belül definiált készségek nemcsak a matematika tanulásához elengedhetetlenek, hanem tágabb értelemben az iskolai tanulás, a gondolkodás, az információfeldolgozás feltételei is.
A kombinatív képesség
A kombinatív képesség teszi lehetővé, hogy megadott elemekből létrehozzuk, felsoroljuk a meghatározott feltételeknek eleget tevő összetételeket. A kombinatív képesség szinonimájaként használjuk a kombinatív gondolkodást. A kombinatív gondolkodás a gondolkodás egyéb területeit is áthatja, integráló szerepe van a gondolkodásban. Szoros kapcsolat van a kombinatív képesség, a rendszerező képesség, az induktív gondolkodás és az intelligencia között. Az elemi kombinatív képesség a személyiség egyik kulcsfontosságú képessége, a meglévő információk alapján az összes szóba jöhető lehetőség számbavételével hoz létre új, módosult tudást.
A fejlesztőprogramok eredményessége
Az elemi rendszerező képességet fejlesztőprogramunk kilenc hónapon keresztül zajlott, és középső csoportos óvodások körében valósult meg. A kísérlet kezdetén, majd kilenc hónappal később ismételten felmértük a gyermekek elemi rendszerező képességének a fejlettségét. A kontrollcsoportba tartozó gyermekek csak a felmérésekben vettek részt, velük az óvodapedagógusok a korábbi gyakorlatuknak megfelelően dolgoztak egész évben. A kísérleti csoportba tartozó gyermekekkel a pedagógusok rendszeresen játszották a fejlesztőjátékokat. A kísérleti csoport 85 fős, a kontrollcsoport 145 fős volt. A vizsgált időszak alatt mind a kísérleti, mind a kontrollcsoportba tartozó gyermekek rendszerező képessége fejlődött. A kísérleti csoport fejlődése ugyanakkor jelentősen meghaladta a kontrollcsoportét. A kísérleti csoport átlagosan 22 százalékpontot, a kontrollcsoport 15 százalékpontot fejlődött. Az adatok alátámasztják, hogy az egy nevelési éven át tartó irányított fejlesztés eredményes volt.
Az elemi kombinatív képesség fejlesztésére is játékos készségfejlesztő programot dolgoztunk ki. A fejlesztő program középső és nagycsoportos óvodások bevonásával egy nevelési éven át, kilenc hónapig tartott. A fejlesztés keretei megegyeztek a rendszerező képesség fejlesztésével. A kísérleti csoport tagjaival az óvodapedagógusok napi szinten játszották azokat a játékokat, amelyek a játékgyűjteményben szerepeltek. A kontrollcsoportba beválogatott gyermekekkel csak a méréseket végeztük el. A fejlesztés módszerei azonosak voltak a középső és a nagycsoportos gyermekek esetében. A kísérleti csoportba 79 középső csoportos és 195 nagycsoportos gyermek került, a kontrollcsoportba 113 középsős, 209 nagycsoportos gyermek tartozott.
Kilenc hónappal később a kontrollcsoportnál a spontán fejlődés 6 százalékpontnyi emelkedést idézett elő, a kísérleti csoportban az irányított fejlesztés hatására a spontán fejlődés háromszorosát mutattuk ki, 19 százalékpontot emelkedett a fejlettség szintje. A nagycsoportosok esetén is hatékonynak bizonyult a játékos fejlesztő program alkalmazása. Az 59 százalékpontos induló szinthez mérten a kontrollcsoport tagjainál 8 százalékpontnyi, a kísérleti csoportban 18 százalékpontnyi fejlődés tapasztalható, ami ebben a korcsoportban is kétszerese a spontán fejlődés ütemének.