A lángoló Labirintus

Isten voltam valaha…
Mindaddig, amíg apám, Zeusz el nem űzött, és halandó kölyökké
nem változtatott. Most egy gáz tinédzser, Lester képében élek,
egy veszélyes és komplikált félisten, Meg rabságában.
Kösz, fater!
Zeusz halandó tinédzserré változtatta fiát, Apollónt, és pattanásokkal, hájhurkákkal, továbbá a szerencsétlenül csengő Lester Papadopoulos álnévvel sújtotta. Az isteni hatalmától megfosztott Lester, aki időközben egy Meg nevű tizenkét éves csitri rabszolgájává vált, azt a feladatot kapta, hogy szabadítson fel öt ősi orákulumot a gonosz római császártrió uralma alól.
Eddig két orákulumot sikerült megmentenie, és a próféciák most „sötét útvesztők”-ről, a „perzselő halál földjé”-ről és „a gyors fehér ló gazdájá”-ról szólnak. Meggel át kell kelniük a Labirintuson, hogy a pokol tüzét elkerülve megkeressék a harmadik császárt: egy gonosz zsarnokot, akit Apollón nem szívesen lát viszont. Patás kísérőjük, Grover Underwood vajon felkészült a feladatra? És ők?
Apollónnak a rémisztő kaland ellenére is meg kell őriznie a hidegvérét, de mire ezeket a sorokat olvassátok, talán már szénné is égett.
„Ez itt Riordan, vagyis az izgalmas és drámai történetet jó dumák és vicces jelenetek fűszerezik. […] A szerző rajongói örülhetnek, mert ismerős arcok is feltűnnek ebben a rejtélyekkel teli részben, és az elvarratlan szálak miatt csak még izgatottabban várják majd a folytatást.” – Booklist