A megtévesztés művészete

2004, Athén. Két magyar dobóatléta, két állítás, két odaveszett olimpiai aranyérem. A doppingvétséggel vádolt versenyzők nem tudtak vagy nem akartak újabb vizeletmintát adni az ellenőröknek, akik tiltott szerek használatával vádolták az ártatlanságukat hangoztató sportolókat. Vajon ki hazudott?
Csak egy példa arra, hogy olykor akár életbe vágóan fontos is lehet, hogy mégis kinek van igaza, és ki akarja megtéveszteni a másikat. A mindennapokban persze a tétek és a lebukás jelentősége is kisebb, többnyire mentséget is találhatunk magunknak, ha éppen mi követjük el a füllentés vétkét. Másokkal már inkább csak akkor vagyunk elnézők, ha nem minket húztak csőbe.
A hazugság a vérünkben van? Hogyan ismerjük fel, ha valaki be akar csapni bennünket? Milyen a professzionális hazugságvadászat? Miért ámítjuk önmagunkat? Ki hajlamos a hazugságra? Kik, miért és hogyan tévesztik meg a társadalmat? Az elismert hazai hazugságkutató, Nábrády Mária minden kérdésünkre választ ad, miközben tudományos igénnyel mutatja be a hazugságot biológiai szempontból, ismerteti a hazugság gyermekkori kialakulásával, illetve a személyiség és a hazugság összefüggéseivel kapcsolatos kutatási eredményeket. Könyvéből az is kiderül, mennyire hasznos, és milyen hátrányai vannak a manapság egyre elterjedtebb hazugságvizsgálatnak.
A megtévesztés művészete rendkívül érdekes és tanulságos olvasmány mindenkinek, aki szeretné megérteni az emberi természet egyik alapvető jelenségét.