A vádlott

Ignácz Rózsa a sztálini korszak materializmusát elvetve önmagának is felteszi a kérdést, hogy lehet-e írni ezekben az esztendőkben egyáltalán, vagy csak kigondolni és elmondani lehet, mint regénye egyik főhőse, Kalotay Ákos virtuális regényében teszi. Ő az, aki a többi szereplő helyett is megfogalmazza és kimondja azok gondolatait és vázolja sorsukat, létkérdéseket megfogalmazva. A fő kérdés: Mit tegyen az író maradjon és a fióknak írjon, vagy menjen és vállalja a disszidálás nem kisebb veszélyekkel járó kalandjait? Kalotay itthonmarad munkabrigádja többi tagja, a filozófus, az egykori grófnő, a korábbi börtönviselt szociáldemokrata kisiparos, a fiatal szegényparaszt és szerelme, valamint a kulák, mind-mind a disszidálást választják. A regény izgalmas cselekményét olykor-olykor az írónő kérésére lényegesen lerövidített filozófikus elmélkedések szakítják meg. Ajánlható mindenkinek, aki azt szeretné megérteni, milyen lelki és fizikai terror volt az, ami hazánkat az 1956-os eseményekbe kényszerítően belesodorta. A könyv az izgalmas cselekmény mellett napló, történelmi fontosságú kordokumentum is egyben.