Amikor a múlt jelen van

Elmúlt. Régen volt, hónapokkal, évekkel, évtizedekkel ezelőtt történt. Még csak az sem biztos, hogy velünk, lehet, hogy valamelyik felmenőnkkel.
De mégsem múlt el, hiszen nem sikerült magunk mögött hagyni. Ott van a gondolatainkban, az érzelmeinkben, az automatikus reakcióinkban, a választásainkban, a kapcsolatainkban. Ott van az ismétlődő tévedéseinkben és kudarcainkban, az önkorlátozó hiedelmeinkben, a magunkat és másokat romboló cselekedeteinkben.
Dehogy múlt el, hiszen velünk és bennünk él ma is. Itt van a jelenben, minden létező következményével – és elemi erővel formálja a jövőt.
…..
Ez a kötet a lezáratlan múltról szól. Azokról a hajdani (saját vagy transzgenerációs) sérelmekről, amelyeket még nem sikerült feldolgoznunk, ezért változatos formákban mutatják meg magukat a jelenben: például traumatünetként, sémaként vagy kötődési zavarként. Arról a múltról, amelyről talán még fel sem ismertük, hogy milyen módon áll a jelen keservei mögött, vagy éppen szinte teljesen átvilágítottuk, hatásain mégsem sikerült változtatnunk.
Mit tehetünk azért, hogy veszteségeinket végre el tudjuk gyászolni, és sebeink begyógyuljanak? Hogy a múlt ne bénító és örökös ismétlésre kényszerítő erőként legyen része a jelenünknek, és ne akadályozza, hogy szabadon alakítsuk a jövőt?
A kötet szerzői – nyolc kiváló elméleti és gyakorlati lélektani szakember – ezekre a kérdésekre a maguk szemszögéből és tapasztalatai alapján igyekeznek választ adni.