Amrita

Amrita Sher-Gilt a legnagyobb festőművészüknek tartják az indiaiak, pedig a kivételes tehetségű, botrányos életű festőnő Budapesten, a Szilágyi Dezső téren született 1913-ban. Apja Umrao Singh Sher-Gil, pandzsábi arisztokrata polihisztor volt, anyja a magyar zsidó zongoraművésznő, Gottesmann Marie-Antoinette, nagybátyja Baktay Ervin, a híres orientalista. Amrita tehetsége már a Dunaharasztiban töltött gyermekévek során megmutatkozott, ám az erősödő antiszemitizmus miatt a család elhagyta Magyarországot. Párizs nemcsak karrierje felívelésének, hanem szexuális kísérletezéseinek is színhelye volt, Amrita nyíltan vállalta kalandjait férfiakkal és nőkkel egyaránt. Ekkor már ellenállhatatlanul vonzotta a Kelet, és alkotói-magánéleti-szexuális útkeresése a függetlenségi mozgalmaktól forrongó Indiában folytatódott. Sikeres és excentrikus művészként állandó vendége volt a társasági eseményeknek, viszonyt folytatott Dzsaváharlál Nehruval, a független India első kormányfőjével, és többször is találkozott Mahátma Gandhival, aki nagy hatást gyakorolt világképére. Szülei tiltakozása ellenére férjhez ment nincstelen magyar unokatestvéréhez, Egan Viktor orvoshoz. A magánéleti nehézségek ellenére Amrita művészként a csúcs közelében járt, amikor huszonnyolc évesen életét vesztette.