Az első és a második világháború képes története

A polgári forradalmak több hulláma mellett új nemzetállamok alakultak ki, melyek a modernkori gyarmatosítás győztesei és azok kihívói, valamint főként és történeti gyökerei miatt katonaállamként működő nagyhatalmak mellett tartósan meghatározták az akkori Európa történetét. Mindezekkel párhuzamosan zajlott az ipari forradalom, mely a gazdaságot és a társadalmat, az életmódot, az eszméket, de még a közízlést és a művészeteket is alapvetően átalakította.
A magyar és nemzetközi történetírásban is egyre inkább elfogadottá vált a ”rövid 20. század” kifejezés, amelynek értelmében a korszak kezdete nem a századforduló, hanem az I. világháború kitörése; lezárása pedig nem az ezredforduló, hanem a Szovjetunió szétesése, a hidegháború lezárása. A háborúk évszázada két világháborút (1914-1918, 1939-1945), egy azok közé beékelődött átmeneti időszakot (1918-1939) és egy teljesen új típusú szuperhatalmi szembenállást (1947-1991) hozott.
Ez alatt nem csupán birodalmak estek szét és új államok jöttek létre, de a modernkor teljesen átalakította a gazdasági és társadalmi viszonyokat, új eszmék terjedtek el, és milliók életformája, gondolkodásmódja változott meg. Európa elveszítette a világban addig betöltött vezető szerepét, aminek legnyilvánvalóbb jele a Brit Birodalom fokozatos szétesése. A 20. században Európa sorsát történetében első ízben nem európai hatalmak döntötték el. A korszak olyan mértékű és mélységű átalakulásokat hozott, amelyek tükrében a 19. század és a korábbi időszak az idilli béke korának tűnhettek.
A katonai erő és a katonai eszközök korlátlan alkalmazása miatt vált a két világháború a 20. századi történelem legvéresebb és leginkább sorsfordító korszakává.
A kötet a háborúk évszázadának két legnagyobb konfliktusát az újabb kutatások eredményeit felhasználva és korabeli fotók, plakátok, térképek, ábrák, táblázatok segítségével próbálja közelebb hozni az olvasóközönséghez.