Ber Bere Berény – avagy helynévadás a Kárpát-térségben

A könyv fő mondanivalója, hogy magyar nyelvi alapot feltételezve lehet valódi összefüggést és kapcsolatot találni a Kárpát-térség földrajzi nevei között. Környezetünk helyneveinek jelentős része jóval a mai szomszédos nyelvek megjelenése előtt már létezett és földrajzi helyet jelölt. E nevek mai, nem magyar nyelvű formái másodlagosan jöttek létre, és a magyarból vagy a magyarhoz közel álló nyelvi alapból indultak.
A helynevek nyelvi alakulatok, amelyek földrajzi helyeket jelölnek. Nélkülük lehetetlen a tájékozódás. A nyelv e részei ugyanolyan fontosak, mint a mindennapi közszavak, hiszen a tájékozódás, a helyváltoztatás, még kis területen is, a napi emberi tevékenység része. Ezért a helynevek, más néven földrajzi nevek, már akkor megjelentek, amikor az emberi beszéd kialakult, és mindez a messzi õsidõkbe nyúlik vissza. Milyen nyelven, milyen nyelvi alapokon nyugszik a helynévadás a magyarság mai lakóhelyének környezetében? Milyen nyelvi alapra vezethetõk vissza a ma a Kárpátok környezetében hallható és olvasható földrajzi nevek? Kik voltak a névadók és kik használják ma a neveket? Hogy fejlõdtek, változtak, alakultak a nevek írott formái? Ezekre a kérdésekre ad választ e könyv, kevesebb nyelvészeti, de annál több helynévi példával, térképekkel, táblázatokkal, a laikus számára is érthetõen.
Faragó Imre
Térképész, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének oktatója, számos térkép és atlaszmû szerkesztõje, több kartográfiai és földrajzi nevekkel foglalkozó munka szerzõje. Kartográfiai munkája és az oktatás mellett évtizedek óta elkötelezetten foglalkozik a magyar és a szomszéd népek helynévadási gyakorlatával, ápolva és a térképen népszerûsítve a magyar helynévanyagot. E könyv a magyar földrajzi nevekkel foglalkozó, mintegy évtizednyi kutatási eredmények elsõ összegzése.