Coco Chanel
Coco Chanel neve fogalom a divat világában. Alighanem õ volt a divat világtörténelmének elsõ s talán mindmáig legnagyobb diktátora.
Nem csoda hát, hogy nem mindennapi, sikerekben és kudarcokban egyaránt bõvelkedõ, hol csupa ragyogás, hol árnyékba borult élete sokakat megihletett, köztük a francia Henry Gidelt is.
Az egyházi árvaházban, jótékonyságból felnevelt Gabrielle Chanel igazi self-made lady volt s rendkívüli egyéniség. Hamar megunta, hogy egy gazdag aranyifjú kitartottja legyen, és Párizsba ment, hogy maga keresse meg a kenyerét. Az elsõ években kalaposként dolgozott, csak az I. világháború alatt kezdett ruhákkal foglalkozni, de akkor rögtön fenekestül felforgatta a divatszakmát: felszabadította a nõt a fullasztó fûzõk, a szûk bukj-el-szoknyák, a virágoskertekkel és madárfészkekkel díszített malomkeréknyi kalapok, a mesterkéltség, a cicomák uralma alól. A divat puritánja, janzenistája lett, a szabásvonalakat saját fiús, vékony alakjához igazította, bõ, levegõs, lezser ruhákat tervezett. Innen ívelt fel a fantasztikus karrier: hatvan alkalmazottól háromezerig, a milliós bevételekig, a pazar villákig és kastélyokig, a híres Chanel parfümökig és bizsukig, a szenzációszámba menõ divatbemutatókig, amelyekre a tengerentúlról is tódult a publikum, hiszen Chanel — francia létére — sokak számára az amerikai álmot testesítette meg. Coco azonban nemcsak zseniális divattervezõ, hanem bámulatos üzletasszony is volt: kemény, megalkuvást nem ismerõ, végtelenül konok, szarkasztikus és egocentrikus egyénisége éppúgy fogalommá vált, mint stílusa.
A szerelemben nem volt olyan szerencséje, mint a munkájában. Igaz, soha nem akart férjhez menni, s szeretõi között akadt angol királyi herceg és német diplomata, híres költõ és még híresebb filmrendezõ. Reneszánsz egyéniségéhez hozzátartozott, hogy iskolázatlan és kezdetben mûveletlen fiatal nõ létére mecénásként pártfogolta kora mûvészeit: Sztravinszkijt éveken át családostul eltartotta, Gyagilevet õ temettette el, Cocteau lakbérét és gyógykezeléseit a saját zsebébõl fizette. A két világháború között házába, pontosabban palotájába bejáratos volt a francia kultúra színe-virága, és õmaga nem egy korszakosnak tekintett színházi produkcióhoz tervezett jelmezeket.
ISBN | 9789630789622 |
---|---|
Kiadás éve | 2009 |
Kiadó | Európa Könyvkiadó |
Kötés | kemény kötés |
Oldalszám | 429 |
Szerző | Henry Gidel |
Vélemény írásához lépj be előbb.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.