Ivan Gyenyiszovics egy napja

Az Ivan Gyenyiszovics egy napja az orosz lágerirodalom alapműve, s jelentősége részint abból fakad, hogy sokak számára először adott hírt a sztálini lágerekről s a bennük raboskodó ártatlan emberekről, de nem kisebb mértékben a kisregény lenyűgöző művészi erejéből, illetve abból a Szolzsenyicin egész életművét meghatározó, s ugyanakkor a Gulag-irodalom más szerzői, főként Varlam Salamov által vitatott gondolatból, hogy az ember a legborzalmasabb körülmények között is ember maradhat.
A Matrjona háza Oroszország közepén játszódik, egy kis faluban, ahol az író – ekkor még tanítóként – a különc, megvetett Matrjonában találja meg igazi hősét…
A hatvanas években született írások már az orosz irodalom klasszikusai voltak, amikor a kilencvenes években – történelmi regényciklusának befejezése és a hazájába való visszatérés után – Szolzsenyicin újból egy sor remek kisregényt (”kétrészes elbeszélést”) alkotott.
Az Ego a bolsevik forradalom utáni polgárháború egyik elfeledett epizódját eleveníti fel: főhőse a tambovi parasztlázadás egyik vezetője, aki fogságba esése után szörnyű dilemmával szembesül: vagy a családját pusztítják el, vagy együttműködik a bolsevikokkal, s így ő maga ítéli halálra volt bajtársait.
A Fenn és lenn című írásban Zsukov marsall meséli el az életét, harcait, sikereit, Sztálinhoz fűződő komplikált kapcsolatát és a háború utáni kegyvesztettségét.
A Töréspontokon egy orosz mérnök és vállalatvezető sok évtizeden átívelő története, aki minden rendszerben, Sztálin, Hruscsov, Brezsnyev alatt és az új, kapitalista közegben is makacsul, legjobb tudása szerint, a lehető legbecsületesebben teszi a dolgát…