Újabb szemelvények Erdély történetéből

A szerző újabb tanulmánykötete előzőek folytatásának is tekinthető, hiszen az írások döntő többsége itt is Székelyföldről szól. Az ebbe beválogatott tanulmányok egy részét felkérésre, másokat saját kezdeményezésre végzett kutatások alapján írta, ugyanakkor bekerült néhány, tudományos ülésszakon elhangzott előadás, valamint az erdélyi levéltárakkal és saját levéltárosi tevékenységével kapcsolatos írás.
A bevezető tanulmány az erdélyi magyar történetírás helyzetét és elért eredményeit igyekszik kivetíteni, úgy, ahogyan azokat 2010-ben látta. Ezt követi a családtörténeti kutatások lehetőségeire vonatkozó, még 2009-ben megjelent közlemény.
A további tanulmányok egy része különböző szakkiadványokban látott napvilágot, mások mindeddig kéziratban maradtak. Kettő közülük – változások a székely társadalomban a szatmári békét követően, valamint egy 1921-ben végzett felmérés – általában foglalkozik a Székelyfölddel, a többi a szerző kutatási területeinek egyes vetületeit felölelő (városi jogszabályok, 48-as forradalmi események, oktatás, népmozgalom, falutörténet) tanulmány.
Több tanulmány, illetve előadás tárgya Marosvásárhely múltja. Ebben a témakörben foglalkozik a szabad királyi város kérdésével, a város jogszabályalkotó tevékenységével, a 18. századi közegészségügyével, az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban való részvételének egyes mozzanataival, a Református Kollégium mellett működő jogakadémiával és az 1916-os menekültekkel.
A fentebb említetteken kívül tájékoztatást kap az olvasó más kérdésekre vonatkozóan is, pl. az 1848. előtti marosszéki román egyházakról, a marosvásárhelyi örményekről, Csíkszentgyörgy 17. század végi népességi kérdéseiről, Illyésmező kialakulásáról és fejlődéséről, a csíkiak Agyagfalvára való készülődéséről vagy az Erdélyi Múzeum-Egyesület vándorgyűléseiről.
A levéltári tevékenységre vonatkozó írás az erdélyi levéltárak helyzetét, valamint a magyar levéltárosokkal való kapcsolatait és a magyar–román közös levéltári kiadványok kérdéskörét tárgyalják.