Vajon Nagyi és az aranyásók

Melyik tizenkét éves ne cserélne szívesen Ferkóval? Rajtvonalnál a vakáció, zenész szülei hosszú európai turnéra indultak, cuccai már hátizsákba gyömöszölve, és ötven perc múlva vonatra száll, hogy Vajon Nagyi hegylábi városkájában töltse a nyarat. Ráadásul övé minden születésnapi ajándékok non plus ultrája, és Facebook-álprofiljának üzenetében Zsuzsi is jelezte, hogy ezúttal sem áll szándékában kimaradni a szünidő egyetlen izgalmas mozzanatából sem, legyen szó bár túrós bukták eltüntetéséről, céllövészetről vagy patakparti búvóhely építéséről. Elég klassz recept egy kalandhoz? Na, akkor adj hozzá még egy mélynövésű, de rőfnyi cilindert viselő ármánykodót, adagolj bőven felkiáltójelekkel kommunikáló manót, ágyazz meg neki egy kizsákmányolásnak prédául eső volt bányászvárossal, amit persze mindenáron meg kell menteni, szórd meg Aranyhegy-törmelékkel, öntsd fel befőttes üvegekben dunsztolt fontos kérdésekkel, cseppents hozzá ipari mennyiségben ciánt és apríts rá egy lélegzetelállítóan merész akciótervet. Hogy mi sül ki ebből?!
Szabó Róbert Csaba meseregénye két tizenéves gyermek, Ferkó és Zsuzsi a nagymamánál, a titkos nevű Aranyhegy árnyékában töltött nyári vakációjának nem mindennapi kalandjairól szól. De ebben a történetben talán csak a nyitókép klasszikus: Ferkó zenész szülei európai turnéra mennek, gyermeküket, mint eddig minden nyáron, elküldik Vajon Nagyihoz, abba a hegyi városkába, ahol kétezer évvel ezelőtt fúrt vájatok szabdalják a sziklákat, és ahol a papon meg a tanítón kívül mindenki bányászcsaládból származik. Itt volt valamikor bányamérnök, majd polgármester Ferkó nagymamája, nyugdíjba vonulásáig. A vonaton azonban Ferkó nemcsak Zsuzsival találkozik, hanem egy fura, cilinderes úrral is, aki valamiért csak kijelentő mondatokban hajlandó beszélni. És innentől „gellert kap” a történet, ahogy a gyermekek álmosnak-édesnek gondolt nyári szünete is. A városka életét ugyanis felbolygatta a Bányász megjelenése, aki hangzatos tervvel rukkolt elő az elapadt arany újbóli kiaknázására. A busás jövedelem ígéretével kecsegtetett lakosok már azt sem bánják, hogy a bánya újranyitása elűzi őket régi otthonaikból, sokan önként vállalják a máshol felkínált telepi lakást. A Bányász szervezte gyűlést azonban megzavarja Vajon Nagyi – látszólag kevés eredménnyel, fellépése azonban ahhoz mégis elég, hogy másnap ismeretlenek elrabolják. Ferkó és Zsuzsi azonnal a keresésére indul, így találnak rá a Kérdések kamráját őrző manóra, és segítségével jönnek rá a Bányász igazi kilétére és valódi tervére: úgy akarja kiaknázni az aranyat, hogy mérgező anyagot, ciánt pumpál a hegy gyomrába, elpusztítva a környéket. Nagyit ugyan sikerül kiszabadítani, de a mozgásba lendült bányászokat és felszereléseiket megállítani lehetetlen feladatnak tűnik. Talán az is lenne, ha Ferkónak nem sikerülne felébreszteni a Hegyet, amely a természet megfékezhetetlen haragjával elsöpri a fúrótornyokat, a munkagépeket, a szivattyúkat. Az eget-földet rengető esemény megtörténtét ez után már csak egy kettétört medál őrzi – és persze Ferkó és Zsuzsi, Vajon Nagyi, a Kérdőjeles Manó, a Felkiáltójeles Manó, meg a békéjét ismét megtalált városka közössége.