Árpád Kódex

Elgondolásában ugyanaz a szándék vezetett, hogy államunk kimagasló történelmi alakjaival foglalkozó korabeli forrásokat a dohosodó, penészedő könyvtárak hátsó polcairól leporolva, megtisztítva, megmentve egy kötetben átörökítsük az utókornak, valamint a jelenkori közvélemény számára újra felszínre hozzuk.
Az „Árpád kódex” tanulmányai és dolgozatai két főcsoport szerint álltak össze.
• Először a 880-910-es évek eseményeit ismertető munkákat mutatjuk be, ezek a jól ismert „honfoglalás” előtti, közbeni és közvetlen utáni időket ismertetik. Kimondottan Árpád vezér korát (+907) tartva a fókuszban.
• A kötet második nagy forráscsoportja az Árpád sírjának kutatásával foglalkozó munkák. Árpád sírjáról az 1860-as évektől fokozott érdeklődés mellett jelentek meg különböző terjedelmű munkák, cikkek, cikksorozatok és elméletek. A téma érdekessége az, hogy nagyon kevés alapforrásból tudtak a kutatók dolgozni, kiindulni (Anonymus krónikájának egy sora, és egy 14. századi határjárási oklevél a két fő dokumentum). Másik jellemző, hogy a hatalmas, sok évtizedes ráfordított energia, idő és munka ellenére, a sírt a mai napig senki sem találta meg. Megismerve azonban a kutatók sokszor egymásnak ellentmondó vélekedéseit, érveléseit, talán a mai gondolkodók – ezen korabeli kísérletek alapján – új ötletekre, megoldásokra juthatnak. Ez a második blokk lényegesen szárazabb tudományos egység, mint az első, történelmibb rész.
Az „Árpád kódex” nem jelenhetett volna meg a korszakot lezáró és a magyarság történelmének egyik legnagyobb sorsdöntő ütközete a Pozsonyi csata tárgyalása nélkül, amelyről a korabeli hazai munkák szinte kivétel nélkül megfeledkeztek. Erről a ma ismert adatok alapján egy részletes és időrendi összefoglalást a kötet szerkesztője készített el.
A vaskos kódex utolsó tanulmánya egy olyan Árpád sír elmélet, amely egy ma is kutató hazai amatőr elgondolása keze nyomán született, és amely egy újabb elmélet az 1860 óta tartó sokféle elgondolásban.
A kötet legvégén a szerkesztő írt egy – a témát jobban megvilágító – cikket, amellyel az „Árpád kódex” bezárja lapjait.