Alkoss, míg még teheted

bejegyzése| június 24, 2022| Nincs hozzászólás

Barabási Albert László Képlet című könyvét hozta magával Barbi, mikor arra kértem válasszon valamit, ami hatással volt rá.

Néhány éve, az egyetem miatt leginkább szakkönyveket olvasott, Barabásival is egy előadás témájaként találkozott először, akkor még csak feljegyezte olvasmánylistája végére. Aztán nemrég előkerült, a disszertációja kapcsán jutott eszébe és rögtön beszippantotta.

Könnyen érthető, érdekes, izgalmas és elgondolkodtató. „Érdemes elgondolkodni ezeken a szituációkon, és saját életünkre levetíteni” – mondja. Például elgondolkozott azokon az összefüggéseken, amivel a siker és az életkor összefüggéseit taglalja a kutató fizikus. Mivel a kutatások szerint általában 39 éves korig bekövetkezik a siker – legalábbis, amit annak élnek meg az egyének – Barbi rögtön elkezdett gondolkodni, hogy vajon az ő életében mikor jön el és mit tehet azért, hogy valami maradandót alkosson.

„Nyilván nem az életkor miatt van így, hanem azért mert a sikert a produktivitás hordozza, és hát fiatal korban sokkal produktívabb az ember, mint később. Csupa energia és lelkesedés. És minél többet alkotsz, annál nagyobb a valószínűsége, hogy valami maradandót alkoss. Azt veszem észre, hogy a sikert manapság a pénzzel, a luxus életvitellel asszociálják. Számomra nem feltétlen ez jelenti a sikert, hanem ha valami maradandót alkotsz, hozzájárulsz, hogy a társadalmat felemeld. Számomra a családalapítás is siker, de a tanításban is jelen van.

Nem kizárólag világmegváltó dolgokra gondolok, mondjuk siker az, ha egy olyan tanulási zavarral küzdő gyereket tanítok meg írni és olvasni, akinek nehezebb, mint a társainak. Sikernek élem meg a mesteri disszertációmat” – fejti ki. Mivel nagyon szeret hímezni, a közeljövőben azzal is szeretne foglalkozni, és ezzel is vannak olyan tervei, amikben sikert remél.

Egy másik nagy revelációja az amerikai egyetemi életről szóló fejezet után volt, ahol nemcsak az oktatási rendszer működése nyűgözte le, de arra is rájött, hogy valóban mennyi minden múlik a kapcsolatokon: „Mondogatták, hogy Kolozsvárra menni nem a diploma, hanem a kapcsolatépítés miatt érdemes. Én úgy voltam ezzel, hogy á, amit én keresek, azt itthon is megtalálom. Most visszagondolva ezt nem kaptam meg. Annak ellenére, hogy itt a városban is építettem új kapcsolatokat és új barátot szereztem az egyetemen is, olyanokat, akik más városból érkeztek, viszont most tudatosult bennem a könyv olvasása közben, hogy az egyéni teljesítmény önmagában nem visz annyira előre, mintha egy olyan kapcsolatrendszerben haladnál előre, akik tényleg tudnak lökni. Talán a nagyvárosban ilyen szempontból több a lehetőség.”

Barbi tanít, s bár úgy képzeljük el, hogy a tanárok nyáron alszanak, mint télen a mormoták, de ő hol fesztiválokon árul, hol a tengerparton dolgozik, és utazásnál mindig van nála könyv. Persze nem úgy kell elképzelni, hogy heti rendszerességgel követik egymást kezében az újabbnál újabb könyvek, és listát sem vezet róluk.

Az utóbbi időben inkább a pedagógia szakkönyvek voltak kedvenc olvasmányai, de nagyon szereti a klasszikus szépirodalmat, és az olyan érthető, pörgős nyelven közreadott tudományos érdekességeket is, mint ez a Barabási szöveg. Leginkább ajánlások alapján szokott választani, de felfigyel az interneten is egy-egy jó borítóra vagy ismerős szerzőre.

Ha neked is kedved támadt ámuldozni azon, hogy látszólag milyen esetleges, és mennyire kevésen múlik az, hogy ki kap elismerést és ki nem, akkor mindenképp érdemes fellapozni a Képletet.

Kattints a hozzászólások megjelenítéséhez

Szólj hozzá

Most a blogban

Ajánlók, pletykák, események