Mintha valakinek az egy éves idővonalát lapoznád

Szabó Karcsi nem szereti a képernyőn simogatni a könyveket. Inkább lapozni szereti azokat. És belesüppedni azokba a történetekbe, amelyek a könyvek lapjairól előbukkannak.

…

Ha lesz rá lehetőséged, egyszer mindenképp látogass el Szabó Karcsi mesekuckójába, ami valahol a világvégén, de az is lehet, hogy éppen a közepén, Nagymedeséren van, a templom mögötti dombon, ahonnan a fák mögül mindent lát.

Őt barna meg kék szemű, játékos farkasok őrzik, a mesebeli házikó tornáca nagyon zsúfolt, a szél imazászlókat ringat. A kuckó belseje is varázslatos, rengeteg szép anyag van benne, terítők, a függöny, a Farkaslakán kézzel szőtt szőnyeg, a fa bútorok és a kályha mind az otthon melegét hivatottak megteremteni. És ott laknak a könyvek is. A tetőtérben pedig munkakuckó van, sötétben, hiszen a filmekkel úgy jó dolgozni.

A csendet a madárcsicsergés, a templom harangja és az azt követő kutyavonítás zavarja meg néha.

Karcsi kávét főzött nekünk két kis kotyogóban – pedig nem is tudta, hogy én azt mennyire szeretem – és mesélt az életéről, egész hosszan, mert mesélni azt nagyon tud. Tátott szájjal hallgattuk.

Aztán mesélt a könyvekről is, az olvasásról is, például megtudtuk, hogy az utóbbi időben egyre inkább elfordul a fikciótól, manapság a tényirodalmat, a dokumentálódást szereti, sőt, huncut kacagással úgy nyilatkozik „imádok kutatni”.

Megnézhettük kedvenc Klimt képeinek nyomán készített könyvjelzőit, megtudtuk, hogy csak a kedvenceit tartja maga mellett, és látja el saját készítésű könyvjegyeivel. Mesélt a szakácskönyvek iránti rajongásáról, hogy Kövi Pál sem tudott mindent az ételek elkészítéséről, hiszen gyakran készen kapta azt.

Felolvasott V.K. Arszenyev Derszu Uzala könyvéből, elmondta, hogy mennyire fontos olvasmány a Kafka Átváltozása és még sok mást is.

S amit nem írtam le, azt nézd meg a videóban, ami ott sincs, az már a hármunk titka marad.

A Szabó Karcsi által ajánlott könyvet itt vásárolhatod meg.

Szöveg: Dávid Anna Júlia

Videó: Szász Zsuzsi