Az isteni ember

A könyv hosszú utazásra hív. Azt vizsgálja, hogy társas létezésünkből és narratív tudatunkból mi következik. Hogy miért hívő az ember – akkor is, ha nem vallásos. És miért politizáló lény akkor is, ha nem akar politizálni. Az elmúlt évtizedekben a nyugati ember egyre bizonytalanabb lett. Fáradt, elégedetlen, nem találja a helyét. Egyre kevésbé látja, van-e a mindennapi létezésen túl bármi, ami értelmet ad az életének. Mi ennek az oka? A könyv válasza túlmegy a megszokott magyarázatokon. Nem egyszerűen az „Isten halála” utáni ürességet írja le, hanem azt keresi, mi léphet a helyére, és milyen mérce alapján élhet az ember. Az isteni ember nemcsak kérdez, hanem válaszol is. Megmutatja, miben mérheti meg magát az ember, hogyan teremthet jelentést saját életében, és milyen alapokra épülhet egy, az ember végtelen szellemére épülő világ.