Csak egy mosolyt, Komitász!

„A sétány végén gyönyörűséges látvány tárult eléje: lépcsős emelvényen oszlopok sorjáztak, óriási kört alkotva – egy templom maradványai. Az oszlopok közül sok egyedül állt, mások pedig boltívekkel kapaszkodtak egymásba. Fölöttük ott magasodott az Ararát, mint egy menyasszonyi fátyol. Arevnek még a lélegzete is elállt.” Arev, a rózsarigó nagy fába vágta a csőrét: az otthonát nyújtó, örökké bánatos bronzszobor arcára szeretne végre mosolyt csalni. A szobrot Komitászról mintázták, a világhírű örmény zeneszerzőről, akinek tragikus sorsa szorosan összefonódik népével. Kiss Lehel meseregénye múltról és szárnyra kapó, lankadatlan reménységről szól. Valós örmény tájakon repít át, amelyek Maros Krisztina csodaszép rajzaiban elevenednek meg.