Magyarok Moldvában

A csángókról sokan tudják, hogy az anyaországtól való évszázados elszigeteltségük miatt kimaradtak a magyar nyelvújításból és így a magyar nyelvnek egy régebbi változatát beszélik. Arról is sok szó esik, hogy hagyományos faluközösségeik egészen a közelmúltig szinte érintetlenül maradtak, megőrizve azokat a népszokásokat, hagyományokat, viseleteket, melyek a Kárpát-medencében már évtizedekkel ezelőtt eltűntek. Féloldalas azonban ez a tudás! Azt már jóval kevesebben tudják, hogy a moldvaimagyarok létszáma soha nem volt olyan magas, mint manapság. Emellett kapcsolataik az anyaországgal soha nem voltak annyira sokrétűek és erősek, mint manapság. Nyelvhasználathoz fűződő jogaik megsértése sem kapott soha annyi figyelmet, mint napjainkban.Az Európa Tanács 2001-ben ajánlásban hívta fel Romániát a moldvai magyarok anyanyelvi jogainak biztosítására. A határozat jelentős segítséget adott a moldvai magyar érdekképviseleti munkának. E kitartó munka eddigi legfontosabb eredménye, hogy az iskolán kívül, magánházaknál szervezett magyarórák évei után 2002-től a moldvai magyar falvak iskoláiban is megjelentek a magyar nyelvi órák. A moldvai magyarok magyar identitása csak a mai magyar kultúrához és nemzethez való szorosabb kapcsolódásukkal őrizhető meg. Ezt a moldvai magyarok vékonyértelmiségi rétege is felismerte és érdekvédelmi, hagyományápoló szervezetei révénegy nem együttműködő államigazgatási, egyházi környezetben végez hősies munkát a folyamat elősegítésére. Könyvünk a moldvai magyarság történetét a középkori virágzó magyar rétegfennmaradt emlékein, a gazdag hagyományú, ősi szokásokat őrző mai falusi élet képein és a modern önszerveződés jelein keresztül mutatja be, így a múltból ajelenen át a jövőbe vezetve az Olvasót.