Óvó-iskola, gyermekkert, óvoda

A könyvben megjelennek a gyermekkor- és családtörténet, a korszerű problématörténet, továbbá a reformpedagógiai értelmezések újabb eredményei is. Emellett felhasználja a pszichológia, a szociológia, az antropológia, az etnográfia hazai szakirodalmának forrásait is.
A szerző hiánypótló munka megalkotására vállalkozott, ugyanis Vág Ottó évtizedekkel korábban megalkotott munkáit leszámítva, melyek számos elemükben egy letűnt kor pedagógiai gondolatmódját reprezentálják, nem született kisgyermekkori nevelés történeti kérdéseivel foglalkozó igényes összegző munka. A könyv újszerűségét adja, hogy a hagyományos eszmetörténeti megközelítés mellett törekszik a társadalomtörténeti nézőpont érvényesítésére is. Így a munkában megjelennek a gyermekkor- és családtörténet, a korszerű problématörténet, továbbá a reformpedagógiai értelmezések újabb eredményei is. Emellett felhasználja a pszichológia, a szociológia, az antropológia, az etnográfia hazai szakirodalmának forrásait is.
A munka három nagyobb fejezetből áll. Az első fejezet az intézményesülés előtti korszak kisgyermekneveléséről szól, a második részben az óvodák kialakulásának intézményesülési folyamatát, kiemelkedő személyiségek életútját, pedagógiai munkásságát elemzi. Ebben a fejezetben részletesen kitér a különböző reformpedagógiai irányzatok kisgyermek nevelési vonatkozásaira is. A harmadik részben a nagy magyar óvodafejlődés sajátosságainak rendszerbe foglalására tett kísérletet, felhasználva saját korábbi kutatásainak eredményeit is.
A könyv szerkezete világos, jól áttekinthető. A fejezetek végén szereplő feladatok jelentős ösztönzést jelentenek a reflektáló feladatmegoldáshoz, és az önálló problémamegoldáshoz is. Emellett a hazai szakirodalom alapos és részletező feldolgozásával, számos eddig a kisgyermeknevelés történetében nem szereplő szempont és összefüggés is feltárásra kerül.