„Hang-szereljünk!” Gyermekhangszerek készítése

Az ötletes Hang-szereljünk! cím a zenepedagógiai igényesség jelzője is, hiszen vonatkozhat a gyermeki énekhang „szerelésére”, mint az óvoda kiemelkedő, tiszta éneklésre serkentő feladatára, de ezek, az élvezettel készült hangszerek kísérhetik a gyermeket vagy önálló produkció is létrehozható. A nagyobb zenekari művek jó hangszerelése már fél siker lehet, de gondolhatunk a filmzenékre is.
Az énekhang kísérete mellett ezekkel az eszközökkel önálló zeneművek is létrehozhatók, ha megfelelő módon alkalmazzák azokat. Találkozhatunk a hangszerek készítési módjának konkrét leírásával, „használati utasítást” is ad, majd a módszertani útmutatóban és a játékgyűjteményben olyan szakmai tanácsokkal látja el az olvasót, amely világosan jelöli meg a képességfejlesztés területét, ill. a differenciálás lehetőségeit. Igényesen illusztrált, jól felépített gyűjtemény. Ajánlom a füzetet a pedagógusképzések hallgatóinak és oktatóinak, a továbbképzések résztvevőinek, de általában a (zene)pedagógusok és szülők számára is!
Végül az örökérvényű kodályi gondolatok magyarázhatják e kötet megjelenésének fontosságát: tehát vigyünk gyerekeink életébe játékot, örömöt, zenét… és bővüljön a lehetőségek tárháza ezzel a gyűjteménnyel!
Dr. Szarka Júlia (PhD) főiskolai tanár
Pedagógusi pályám kezdetén szembesültem először az oktatási intézmények hangszerellátottságának szerénységével, nemcsak a készen kapható hangkeltő eszközök tekintetében. Később „gyakorló” szülőként, majd a zeneóvoda vezető továbbképzés tanáraként nyílt először lehetőségem olyan kreatív kurzusok kialakítására, melyek a pedagógusok zenei képzésében (kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, tanító) az addigi tartalmakon túl új lehetőségeket teremthettek. Így kezdtem el foglalkozni gyermekhangszerek készítésével és azoknak az oktatás-nevelés különböző területeibe integrálásával, eljutva – ezzel összefüggésben – a komplex művészeti nevelés lehetőségeinek feltárásához. Szakmailag és emberileg is sokat köszönhetek annak, hogy közel húsz éve formálódnak az e területhez köthető élményeim. Feledhetetlen az a pillanat, amikor gyermekem próbálta ki otthon az első kurzusra (vele közösen) készített mintadarabjaimat vagy az a sok-sok közös alkotás, mely az évek alatt a különböző hallgatói- és gyermekcsoportokkal való együttes tevékenység során született meg. Nehéz összesűríteni és szavakba önteni azokat a momentumokat, melyek emlékezetessé tették és teszik ezeket az alkalmakat: az alkotás közbeni beszélgetések, a közös „ötletelések”, a mesedramatizálásokra való felkészülés folyamata és a „bemutató” izgalma, a közösen létrehozott produkciók felemelő élménye. Amiért mégis megpróbálom: egyrészt a könyvben felsorakoztatott ötletekkel és ajánlásokkal szeretném felhívni a figyelmet a készíthető gyermekhangszerek létrehozására és a használatukban rejlő kifogyhatatlan lehetőségekre. Másrészt szeretnék ezzel az összeállítással kedvet ébreszteni minden kreatív pedagógusban a gyermekekkel való közös munkálkodáshoz akár tanórai akár tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek során. Ajánlom továbbá e gyűjteményt szülőknek, családoknak, közművelődési intézmények dolgozóinak, táborok szervezőinek és minden játékos, alkotó kedvű felnőttnek, aki kedvet érez a hangszerek barkácsolásához és mások vagy maga örömére jól tudja hasznosítani, egyéni ötletekkel gazdagítani a leírtakat. Az összeállítás tehát, amelyet most kezébe vesz az Olvasó, a gyakorlatból kristályosodott ki és sok éves „együtt gondolkodás” terméke. Hiszem: ahogy számomra és tanítványaim számára is az ötletek és az élmények kimeríthetetlen tárháza ez a terület, úgy az Olvasót is magával ragadja majd az alkotás, az önkifejezés, a „saját képemre formálás” öröme gyermekként, szülőként, pedagógusként, „homo ludens”-ként – életkortól függetlenül. Ahogy Sütő András gyerekkoráról írt vallomásában találóan megfogalmazta: „Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Ha zenész lennék, eszembe jutna talán a gyermekkori „zeneszerzés”, kamarási hangversenyeink minden kis mozzanata. Zeneszerszámunk volt: a kórómuzsika, a cérnahúrú hárfa, a büröksíp, hagymaszárflóta, fűszálcsimpolya, a falevélpánsíp, s mi minden.”
A gyűjtemény „szakácskönyv” formájában épül fel, így egy-egy oldal a hozzávalóktól, az elkészítés útján át a felhasználás lehetőségeit foglalja magában, majd néhány játékkal, módszertani útmutatással és legvégül színes illusztrációkkal szolgál. Az alapanyagok eltérő adagolását, színesítését és az íz(lés)világ további alakítását a Tisztelt Olvasóra bízom. Jó étvágyat és tartalmas, egyben szórakoztató időtöltést kívánok hozzá!